NGM: nőtt a költségvetés hiánya júniusban

Budapest - Nőtt a költségvetés hiánya júniusban 2015. júniusához képest az uniós kifizetések megindulása és az adósságszolgálattal kapcsolatos kamatfizetési kötelezettségek torlódása miatt, az első félévi hiány azonban 2002 óta a legalacsonyabb szinten áll - közölte a részletes adatok alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtökön az MTI-vel.

Júniusban a központi alrendszer (államháztartás az önkormányzatok nélkül) hiánya 388,9 milliárd forint lett, szemben az előző év azonos hónapjának 312,2 milliárd forintos deficitjével. A részletes adatok megegyeznek a július 7-én közölt előzetes számokkal.

Az idei első hat hónapban a központi alrendszer hiánya 402,1 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban ez az összeg a mostaninak több mint kétszerese, 823,3 milliárd forint volt.

A központi alrendszer első féléves hiánya a 2016. évi módosított, 761,6 milliárd forintos deficit-előirányzat 52,8 százaléka, a tavalyi 67,7 százalékkal szemben.

Az adatokból kiderül, hogy a féléves hiány 97 százaléka június hónapban halmozódott fel. Ehhez hozzájárult hogy a 623 milliárd forint összegű féléves kamatfizetési kötelezettség csaknem fele (46 százalék), 287 milliárd júniusban vált esedékesé. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 196,7 milliárd euróra rúgtak, miközben az uniós transzferek 5,5 milliárd forint körül alakultak.

Idén januártól június végéig a központi költségvetés 514,9 milliárd forintos hiányt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 47,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 65,6 milliárd forintos többletet mutattak.

Az NGM közleménye szerint a két év január-júniusi egyenlegének eltérő alakulásában főként a központi költségvetés jelentősen alacsonyabb kiadásai, valamint a kedvező gazdasági folyamatok és a gazdaságfehérítési intézkedések (az ekáer, az online pénztárgépek bevezetése) eredményeként a magasabb adóbevételek játszottak szerepet.

A közlemény kiemeli, hogy a GDP arányában meghatározott, európai uniós módszertan szerint számított 2,0 százalékos hiánycél reális és biztonságosan teljesíthető. Emellett hangsúlyozzák, hogy Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése miatt nem szükséges módosítani sem az idei, sem pedig a jövő évi költségvetést.

A központi alrendszer idei első félévi 7893,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 103,6 milliárd forinttal magasabbak. Jelentősen, csaknem 120 milliárd forinttal nőttek az elmúlt évhez képest a társasági adó, 75 milliárddal az általános forgalmi adóból, 25 milliárddal a jövedéki adóból, 13 milliárddal a személyi jövedelemadóból és 114 milliárddal a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek, addig egyes bevételek, elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei (256 milliárd forinttal) és a kamatbevételek (93 milliárddal) elmaradtak az egy évvel ezelőttitől.

A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel június végéig 97,2 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 10,7 milliárd forinttal alacsonyabb.

A központi alrendszer első félévi, 8295,4 milliárd forint összegű kiadásai 317,6 milliárd forinttal teljesültek alacsonyabb összegben, mint az elmúlt év azonos időszakában, mely főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak előző évhez viszonyított 571 milliárdos mérséklődésével függ össze. Emellett jelentős mértékben, 82 milliárd forinttal elmaradtak a 2015. évi június végi kiadásoktól a társadalombiztosítási ellátásokhoz történő garancia és hozzájárulások, 65 milliárddal a kamatkiadások, valamint 41 milliárddal az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások is.

- MTI -