A jelzáloghitelek árazása átláthatóbb lesz, a thm-plafon nem sok változást hoz

Budapest, 2011. november 8., kedd (MTI) - A parlament által hétfőn este elfogadott törvénnyel átláthatóbbá és hosszú távon tervezhetőbbé válnak a jelzáloghitelek költségei az ügyfelek számára, a teljes hiteldíjmutató (thm) plafon bevezetése nem hoz nagy változást, a bankok adminisztrációját és költségeit növelni fogja az új szabályozás - mondták az MTI által megkérdezett szakértők kedden.

Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) alelnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a magánszemélyek közötti kölcsönszerződések esetében a kamatplafon bevezetése segíti az uzsorakölcsönök visszaszorítását.

A pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönök esetében a thm-plafon tényleges mértéke az alelnök szerint nem hoz nagy változást, ugyanis a törvényben meghatározott maximumnál magasabb thm jelenleg csak egy-két bank egy-két termékénél fordul elő, az áruvásárlási és hitelkártya-termékek esetében.

A thm-ek jogszabályban meghatározott mértékét elfogadhatónak tartja Marsi Erika, "megfelelő a bank és az ügyfél oldaláról is" - mondta. Felhívta a figyelmet: vannak olyan termékek, amelyeknél 20 százalékhoz közelít a bedőlési arány. A jegybanki alapkamat plusz 24 százalékba pedig beleférnek az olyan magasabb kockázatú termékek - például a gépkocsihitelek - is, amelyeknek a fedezete eltűnhet, vagy értéke csökkenhet - mondta.

Nagy változás a jelzáloghiteleknél lesz, amelyek a jövő évtől csak fix vagy refenciakamathoz kötött kamatozásúak lehetnek. A jelenlegi helyzethez képest pozitív változásról van szó annak ellenére, hogy a bankok többségénél ilyen termékek már vannak - mondta. Ezzel egyszerűbbé, az ügyfelek számára átláthatóbbá válnak ugyanis a konstrukciók.

Kérdés ugyanakkor ennek a gyakorlati megvalósítása - tette hozzá -, célszerű lenne, ha a pénzügyi felügyelet még a szabályozás hatályba lépése előtt kiadna egy ajánlást arról, hogy mi számít rendszeres, kamat jellegű költségnek. A korábbi években ugyanis rendszeres gyakorlat volt például, hogy a folyósítási jutalékot nem egy összegben kérték el a finanszírozók, hanem szétosztva, évente vagy havonta fizettették meg az ügyfelekkel.

Marsi Erika szerint méltányolható az a szándék, hogy a pénzügyi intézmények nem kínálhatnak korlátozott időtartamra kedvezményes kamatot, ez felveti ugyanakkor azt a kérdést, hogy a jövőben akkor lehet-e kedvezményes konstrukció. Az NBK alelnöke úgy vélekedett, vannak a piacon olyan jelzáloghitel konstrukciók, amelyeket meg kell majd változtatni, értelmezni kell, hogyan lehet őket megfeleltetni az előírásoknak.

Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese szerint is "könnyebb összehasonlíthatóságot és nagyobb kiszámíthatóságot jelent a hitelfelvevők számára, ha a pénzintézetek egységes referenciamutatóhoz viszonyítva állapítják meg a kamatokat". Ebben az esetben a hitel költségeit a teljes futamidő alatt csak a külső környezet és az adós fizetési hajlandóságának esetleges negatív változásai módosíthatják.

Bába Ágnes véleménye szerint a válság hatására és a devizalapú hitelek megszűnését követően a pénzintézetek többsége legújabb forinthiteleit már valamilyen referenciakamathoz kötötte. A K&H Banknál jelenleg elérhető három hiteltermék közül kettőnél ilyen rögzítést alkalmaznak. Az olyan jelzáloghitelek esetén, amelyeknek a kamata három-öt évre fix összegben meghatározott, a háztartások egy állandó kiadással tervezhetik költségvetésüket, és van idejük felkészülni arra, ha a külső környezet változásai miatt a fix kamatperiódus leteltével esetleg nagyobb összegű törlesztő részletet kell fizetniük - fejtette ki közleményében.

Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy az adósságrendező hitelek és a személyi kölcsönök kimaradtak a törvényből, ami azt eredményezheti, hogy a bankok vagy nem nyújtanak ilyen kockázatos termékeket vagy szigorúbbak lesznek a folyósítás feltételei, ami az uzsorások felé terelheti az ilyen igényeket.

A vezető tanácsadó szerint komoly költséggel és adminisztrációval jár a bankok számára, hogy 2012. május 31-ig lehetővé kell tenni az átszerződést a meglévő jelzáloghitelek esetében, a feltételeket pedig 90 nappal korábban közzé kell tenni, mindenre pedig a végtörlesztési hajrában kell sort keríteni. A kis összegű, éven belüli hitelek esetében pedig a termékek jellegéből adódóan olyan torz számok - magas thm-ek - adódhatnak, amelyek beszűkíthetik a hitelnyújtást.

A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint, ha magánszemély ad kölcsönt, a kamat nem lehet több a - jelenleg 6 százalékos - jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékénél. Pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön thm-je pedig nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Hitelkártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, valamint - a gépjármű-hitelek kivételével - a tartós fogyasztási cikkek megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsön thm-je legfeljebb 39 százalékponttal haladhatja meg az alapkamatot, vagyis a jelenlegi kamatszint mellett maximum 45 százalék lehet.

Az új jelzáloghitelek kamatát vagy referencia-kamatlábhoz kell kötni, vagy a kamat mértékét legalább 3, 5 vagy 10 éves kamatperiódusra rögzíteni kell. Szerződésszerű teljesítés esetén nem számítható fel a kamaton felül rendszeresen fizetendő kamat jellegű díj vagy költség, és korlátozott időtartamra nem lehet kedvezményes kamatot kínálni. A rögzített kamat változásáról legalább 90 nappal korábban értesíteni kell az ügyfeleket, akik ekkor díjmentesen felmondhatják a szerződésüket. A 2012. január 1. előtt kötött jelzáloghitel-szerződések esetében - ha nem felelnek meg az új rendelkezéseknek - 2012. május 31-ig egy alkalommal lehetővé kell tenni a fogyasztók számára a szerződés módosítását vagy újrakötését.

MTI