Vaddisznótámadás a Sóstói-erdőben - Vajon miért történhetett?

Nagy visszhangot keltett a közösségi médiában, hogy szilveszter napján Nyíregyházán a Sóstói-erdőben megtámadott egy vaddisznó egy férfit, aki a kutyáját póráz nélkül sétáltatta. 

Vajon mi okozhatta a támadást? Mi történhetett, hogy az éjszakai életmódot folytató vadkan nappal rontott rá a messzire elcsavargott kutyáját hívogató férfira? – kérdeztük meg Fazekas Gergelytől, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területi Szervezete titkárától. 

Űzik, hajszolják a vadat 

– Az esettel kapcsolatban több variációt is hallhattunk, de én leginkább abban látom a támadás okát, hogy a kutya póráz nélkül csatangolt, futkározott az erdőben, s felverhette a vaddisznót. A vaddisznó emberre csak akkor támad, ha annyira sarokba szorítva érzi magát, hogy más kiutat nem talál. Nem hiszem, hogy itt ez lett volna az alaphelyzet. 

– Viszont ha egy vaddisznót a kutyák egyszer már meghajkurásztak, megmarad a rossz élmény, ugyanakkor nyilván azt is megtapasztalta, hogy ő az erősebb, akkor pedig nem fog gondolkodni: ha megint kutya van a láthatáron, nekimegy, hogy védje magát – magyarázta a szakember. 

– Nem voltam ott az esetnél, csak feltételezhetem, hogy mi történt, de az elmondottakból, a médiából visszahallottakból egyértelműen arra gondolok, hogy a kutya elbóklászott, megtalálhatta a vadat, az meg gondolkodás nélkül szembe fordult vele, üldözte, s így juthatott el az eb gazdájáig. 

– Mi vadászok jól tudjuk, hogy a Sóstói-erdő esetében jóléti erdőről van szó, ahol sok a sétáló, a sportoló ember, de gyakran felhívtuk már a figyelmet arra, hogy rengeteg kárt tudnak okozni a szabadon engedett kutyák. Sajnos, mivel a gazda nem tud róla, nem is érdekli, hogy a vemhes őzet addig hajkurássza a kedvenc ebe, hogy utána a vad elvetél. Előfordul, hogy megfogja az elcsavargott kutya az őzgidát, s ezt szintén nem veszi észre a gazda.

Kitaposott ösvények 

– Megtörténhet ez a mostani eset is, amikor a vaddisznó támadásba lendül, hogy a nyugalmát megzavaró kutyát móresre tanítsa. A Sóstói-park­erdőben nagyon sokféle állat megfordul, olykor még átvonuló szarvasról is található árulkodó jel. A vaddisznó az erdő állandó lakója, s hogy mikor melyik részen húzódik meg, az attól függ, hol talál nyugalmat. A hangsúly a nyugalom kifejezésen van. Sok olyan gyalogösvény található az erdőben, amit csak úgy önkényesen kitapostak az emberek, holott lehet, ott van éppen a vad búvóhelye. Ha ott közlekedünk, nagyobb eséllyel találkozhatunk nyugalomra vágyó állatokkal – folytatta Fazekas Gergely. 

– A szélesebb, karbantartott, forgalmasabb utakon kisebb a találkozás esélye, hiszen a vad elhúzódik onnan, ahol gyakran megfordulnak az emberek. Csakhogy ha mindenhol feltűnik az ember, előbb-utóbb a vadnak nem lesz nyugalma, hol itt, hol ott talál rövidebb-hosszabb időre nyugalmat. 

– Gyakran elmondom azt is, hogy a póráz mérete nincs meghatározva. Lehet olyan hosszabb pórázt is használni, hogy a kutya szabadon érezheti magát. A póráz lehet akár 5-6-8 méter hosszú is, azonban van egy kitétel: a gazda nem veszítheti el a kutya felett a kontrollt. Márpedig ha ebben az esetben a kutya úgy elment, hogy vissza kellett hívogatni, akkor a gazdája nem tudta, hogy merre van, még csak nem is látta, vagyis elvesztette a kontrollt fölötte.

Jogszabály írja elő 

– Nagyon sok vadászterületen, erdőben – most nem a nyíregyházi jóléti erdőre gondolok – a vadászok gyakran helyeznek ki csapdát a róka, a borz, az aranysakál megfogására. Mi van akkor, ha egy szabadon engedett kutya belelép egy ilyen csapdába? Ki lesz a felelős? A kutyatartó felháborodik, a vadászokat hibáztatja, holott ő vétett, mert póráz nélkül engedte el kutyáját. Tudjuk, hogy a kutyának szüksége van mozgásra, sétáltatásra, de ezt meg lehet tenni pórázzal, s erre törvény is kötelezi a gazdát – tette hozzá Fazekas Gergely. 

MML