„Kölcsönből” használjuk az erőforrásokat

A túlfogyasztás napja az idén május 30-ára esett Magyarországon, ezután már ökológiai deficitet okozunk a Földnek. Az ominózus nap globálisan minden év azon napjára esik, amikor az emberiség elhasználja a Föld 12 hónapra elegendő erőforrásait. Ez a dátum országonként eltérő lehet, és általánosságban elmondható, hogy a fejlett államokban hamarabb következik be, mint a fejlődő országokban. A jó hír azonban, hogy magánemberként is sokat tehetünk a környezetünk kiszipolyozása ellen – erről beszélt lapunknak Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesülete elnöke. 

Nem fenntartható életmód 

– Több országban még nálunk is korábban jön el ez a nap. A fejlett országok lakói pazarló életmódot élnek, míg a fejlődő államokban a nagy népesség okozza a problémát. Az életmódunk négy fő területen hat a környezetünk állapotára, ezek közül az első az élelmiszer-fogyasztás. Az állati alapú étkezés és az élelmiszer-hulladék a fő, és az a tendencia, hogy folyamatosan növekszik a hús és az állati eredetű termékek fogyasztása hazánkban. Ezeknek kulturális eredete is van, hiszen a konyhánk ezen alapanyagokra épít, ráadásul pont ezeknek alacsony az áfája itthon. A lakhatás a következő kategória, amiben az az irányadó szempont, hogy mekkora és milyen minőségű lakásokban élünk. E kategóriában is azt látjuk, hogy pazarló az életmódunk, hiszen a magyar lakások átlagos hőmérséklete a fűtési szezonban jóval magasabb, mint sok nyugat-európai államban. A harmadik terület a közlekedés, ahol azt vesszük figyelembe, hogy milyen messzire, milyen gyakran és milyen kibocsátású járművel közlekedünk. Sajnos még mindig az egyéni közlekedést preferálják az emberek, holott nagyot léphetnénk előre, ha többen használnák a tömegközlekedést. A járvány is érdekes lehetőségeket villantott fel, hiszen miért kellene folyamatosan távoli konferenciákra utazni, amikor online is elvégezhető a feladat – tette fel a kérdést az egyesület elnöke. 

Bővül a zöldpiac 

Gulyás Emese hozzátette: a negyedik terület az emberek szabadidejét vizsgálja, és hasonló kérdések merülnek fel, mint a közlekedésnél. 

– A négy fő kategória alkotja az ökológiai lábnyomunkat, és ezek alapján az átlagos magyar életmód nem fenntartható, mert az év további részében a jövőbeni tartalékainkat éljük fel. Jó hír, hogy a friss felmérések alapján csökkent az élelmiszer-hulladék mennyisége hazánkban, ami megmutatja, hogy szemléletformálással érhetünk el eredményeket. A további előrelépéshez a zöldmegoldásokat kellene előnyben részesíteni. A bioélelmiszerek vásárlása, a minősített környezetbarát termékek vagy a tömegközlekedés használata mind jelentős lépés lenne. Ezek már több évtizede elérhetőek, ráadásul Magyarországon is folyamatosan bővül a piacuk. A probléma viszont az, hogy mégsem javul a környezet állapota. A népességnövekedés kiegyensúlyozza az eredményeket, továbbá sokszor a hatékonyság növelése mellett a fogyasztás is növekszik. Hiába veszünk energiatakarékos izzókat, ha sokkal többet világítunk. Éppen ezért a fogyasztást is csökkenteni kell, ami az emberek többségének kényelmetlen. A kutatások pedig rámutattak, hogy erre van szükség – hívta fel a figyelmet Gulyás Emese. 

– Nem csak az embereknek kell azonban áldozatot hozni, szükség van a támogató infrastruktúrára, jogszabályi környezetre is. A tömegközlekedés fejlesztése, beleértve a jobb járműveket, utakat, síneket vagy akár a megfelelő sűrűségű menetrendet, az embereket is arra sarkallná, hogy ne egyedül, gépkocsival közlekedjenek. A kerékpárutak, járdák építése is jótékony hatással lehet az emberek magatartására – hangsúlyozta a szakember. A Tudatos Vásárlók Egyesülete több programmal és praktikus tanácsokkal segít az embereknek abban, hogy zöldebbé tegyék a háztartásaikat. 

Takarékos háztartások 

– Az ÖkoKör programunk keretében csoportos foglalkozásokon sajátíthatják el az emberek, hogy otthon mennyi mindent tehetnek takarékosabbá. A programok elején és végén is méréseket végzünk, és a tapasztalatok alapján a résztvevők jelentősen csökkentik a saját ökológiai lábnyomukat. Most már a részvételt követő hat hónapban, egy évben utánkövető méréseink is vannak, hiszen kíváncsiak vagyunk, megőrzik-e az elért eredményeket az emberek. A tapasztalataink nagyon pozitívak, sőt a korábbi résztvevők a velünk elért sikereket is felülmúlják. A közösségi mezőgazdaságra, rövid élelmiszerláncokra is nagy hangsúlyt fektetünk. A helyi gazdák köré csoportosuló vásárlóközösségekben helyi szezonális, bioélelmiszereket vesznek az emberek, ráadásul a méréseink arra is rámutattak, hogy körükben alig van élelmiszer-hulladék – ismertette az eredményeket Gulyás Emese.