2022.02.06. 11:30
Fineszes állat az aranysakál
Komoly károkat okoz, falkában vadászik, a vadnak nincs esélye a menekülésre.
A napokban számos hírportál beszámolt arról, hogy a Szeged és Algyő között gazdálkodó Szegedi Vadásztársaság területén két sakált is elejtettek a kora esti órákban a csalogató síphangnak köszönhetően. A történet érdekessége, hogy az egyik fehér színváltozatú volt. A szakemberek most vizsgálják, hogy hibrid volt-e a sakál, vagy egy ritka színváltozatot sikerült terítékre hoznia a vadásznak.
Elterjedt az egész országban
A történet apropóján kérdeztük meg id. Plavecz János nyugdíjas megyei fővadászt, hogy mit is kell tudni az aranysakálokról.
– Az aranysakál egyszer Magyarországon már kipusztult, az 1800-as évek végén már csak itt-ott volt egy hírmondóban. Egyébként ez az a híres állat, amit jól ismerünk Arany János Toldi című művéből, toportyánnak és nádi farkasnak szokták nevezni. A jugoszláv háború utolsó éveiben jelent meg a Dél-Dunántúlon, s aztán elképesztő méretekben elszaporodott hazánkban. Először a Dráva mentén, majd az egész Dunántúlon jelent meg, később a folyóvölgyekben, s elárasztotta az országot.
– Ma már Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is olyan mennyiségben van, hogy némelyik vadásztársaság évente 25-30 aranysakált is terítékre hoz. A természetvédők az aranysakál megjelenésének nagyon örültek, mi vadászok kevésbé, hiszen invazív faj, vagyis nem őshonos. Az invazív élőlény a tömeges elterjedésével felborítja az ott lévő ökológiai egyensúlyt.
Falkában vadászik
– Rendkívül nehéz megszabadulni tőle, s komoly károkat okoz, ugyanis falkában vadászik, mint a farkasok, nem lehet megmenekülni előlük. Kifárasztják az őzet, a szarvasborjút. Ahol elszaporodtak – s ez már az egész országra elmondható – ott lecsappant az őzállomány. A természetvédők arra hivatkoznak, hogy pockot és egyéb rágcsálókat eszik, de nem így van teljesen: mindent elfogyaszt, amit le tud győzni. Okos állat, ahol egyszer megégette magát vagy valamelyik falkatag járt pórul, azt észben tudja tartani, s elkerüli azt a csapdás helyet. Komoly károkat okoz az őz- és dámszarvas állományban, a borjúkat le tudja rántani, de még a gímszarvast is. Amíg volt sok vaddisznó, a malacokat is tizedelték. Néhány aranysakál lekötötte a koca figyelmét, a többiek pedig rátámadtak a malacokra. Egy kis öröm az ürömben, hogy ahol elszaporodott az aranysakál, ott visszaesett a róka kártétele, mert a rókát is elkapja.
Sípokkal csalogatják
– Még nem sikerült elejtenem aranysakált. Mikor vaddisznóra vártam a lesen, éjszakánként gyakran hallottam. Néha láttam is, de sohasem jött olyan közel, hogy elejthessem. Különböző hívóhangokkal próbálják a vadászok a közelbe csábítani. A síp a bajba jutott nyúl hangját utánozza, de megindul egérhangra is, sőt még a sakálhangra is, ugyanis félti a területét, idegen sakált nem enged be oda. Koslatáskor a szuka hangját szokták még utánozni, de hangsúlyozom, nagyon fineszes jószág.
Borítókép: Az algyői határban elejtett két aranysakál | Fotó: agrojager.hu