Kitartó munkával edzésben tartjuk pszichés izmainkat is

Amikor cigarettásdobozt vesz a kezébe a dohányos, elrettentő képeket lát a csomagoláson. A fotók drasztikusan adják vissza a valóságot, azt, hogy visszafordíthatatlanul roncsolja az egész emberi szervezetet e káros szenvedély. Tönkreteszi a tüdőt, daganatot és számos más súlyos betegséget okozhat, mégis egyre többen szoknak rá a cigire, és egyre fiatalabb korban. Mint minden rossz szokásnak, a dohányzásnak is lehetnek lelki okai, a leszokáshoz vasakaratra és kitartásra van szükség. Tullner Gabriella szakpszichológus is ezt hangsúlyozza.

Alacsony tűrőképesség

– Ma már senki nem tagadja, hogy bizonyos függőségek hátterében pszichés problémák állnak, ha a dohányzásnál keressük a lelki okokat, akkor a szorongást, a stressztűrő képességet, a maladaptív ­stresszt (feszült helyzetekhez rosszul alkalmazkodó viselkedés) kell megemlíteni. Sokan el is mondják, hogy azért dohányoznak, mert így vezetik le a feszültségüket, és tulajdonképpen nem is a nikotin miatt szívnak el naponta egy-másfél doboz cigit, hanem hogy megnyugodjanak. Igen! Az erős dohányos 20 szálat is elfüstöl fél nap alatt, s egy idő után már azért lesz ideges, ha nem gyújthat rá. Vannak, akiknél belső késztetés mutatkozik erre, s minél inkább rögzül a szokás, annál nehezebb letenni a problémát. Tehát az alacsony stressztűrő képességű embereknél először pótcselekvés lesz a dohányzás, majd bizonyos idő elteltével – amikor kialakul a kémiai függőség – már nemcsak lélektani, hanem testi hiányérzete is lesz, és valóban megnyugszik, ha rágyújt – vázolta fel a viselkedés hátterében álló összefüggéseket a szakember, amivel egyben rávilágított a szenvedélybetegség ördögi körére.

Nem kérem az első szálat

– Sajnos, sokan követik a ­rossz mintát. A szociális tanulás elmélete szerint, például ha a gyerek azt látja szüleitől vagy barátaitól, hogy a feszültség oldható cigarettával, akkor ő is ki fogja próbálni, hogy működik-e a dolog. Ugyanúgy, mint más függőségeknél, tudni kell nemet mondani. Más kérdés, amikor úgy érzi valaki, hogy a dohányzás jó eszköz a szocializációhoz, hiszen közös társaságot jelent a szintén cigizőkkel.

– Ezért mondjuk, hogy az akaraterő legalább két ponton is lényeges, a megelőzésnél és a leszokásnál is szükség van rá. Fontos lépés azoknak, akik le szeretnének szokni, hogy kimondják: akarják, szabadulni szeretnének a függőségtől, de ahhoz, hogy ezt az elhatározást meg is tartsák mindennap tenni kell érte, keményen megdolgozni.

– Amikor azt mondják a pácienseim, hogy fejben már eldöntötték, leszoknak, akkor én viccesen azt mondom nekik: „Én pedig eldöntöttem, hogy egy év múlva fitneszbajnok leszek, de ülök továbbra is a fotelomban, és csokit majszolgatok...” Ekkor rögtön megértik, hogy tenni is kell a céljaikért. Az akaraterőt építeni kell, a tetteinktől növekszik. Ha úgy tetszik, az akaraterő a pszichés izom, amit ha mindennap edzek, egyre erősebb lesz – vázolta fel a lényeget Tullner Gabriella.

Majd hozzátette, az akarat­erő sokféleképpen növelhető, olyan, mint egy szőlőfürt, ami tele van szemekkel, minden szem az élet egy területét jelöli, ha megmozgatom bármelyik szemet, mozog az egész fürt, tehát aktiválódik a tulajdonság.

– A sport segítségével nagyon jól fejleszthető ez a képesség, hiszen újabbnál újabb célokat tűzhetünk ki magunk elé, s közben egyre több tapasztalatot szerezhetünk magunkról, amit aztán a leszokásban is kamatoztathatunk – erősítette meg azt a nézetet a szakpszichológus, miszerint a sport sikeresen támogatja az életmódváltást.

Arra a kérdésre, hogy vajon miért szokik rá mostanság több nő a cigire, mint férfi – ami egy nagyon nyomasztó statisztika –, azt felelte: – Egy olyan nő, aki az átlagostól többet vállal magára a munkahelyén és a családban is, több pszichés terhet cipel a vállán. A stressz ellen meg kell találnia, hogyan töltődhet fel, sporttal, hobbival, több szabadidővel. Ha pedig végleg elakad, kérje szakember segítségét.

KO