2021.01.30. 11:30
Félórás fárasztás után lett meg a harcsa
A finom és érzékeny szerelék miatt csak óvatosan lehetett fárasztani a megakasztott halat.
Fotó: Böjtös Lóránt
Élményekben gazdag volt az elmúlt esztendő a Tiszaszalkán élő horgász, Böjtös László számára.
Az élő Tiszában megakasztott többek között 15-20 kilogrammos pontyokat, fogott továbbá 24 kilogrammos harcsát, de márnák és menyhalak is kerültek a fogási naplójába 2020-ban.
A híres Rózsás-holtágnál
A horgászattal még gyermekkorában ismerkedett meg. Akkoriban Mátyuson lakott, így természetesen az édesapja az ottani híres-nevezetes Rózsás-holtághoz vitte magával gyermekét, ott lett egy életre szóló szenvedélye a horgászat közel negyven évvel ezelőtt.
Később már a barátokkal múlatta az időt a vízparton horgászattal. Az utóbbi években csak a Tiszára jár, a folyó megadja neki mindazt a szépséget és izgalmat, amire egy horgász vágyik. – Mindegyik horgászmódszert szeretem, legyen az pergető vagy éppen fenekező technika. Tavaly nagyon sok pontyot fogtam kukoricával a beetetett helyeken. A legnagyobbak 15-20 kilogrammot is nyomtak, természetesen azok mentek is vissza a vízbe. Kisebb, 2-3 kilogrammos pontyokat csak akkor viszek haza, ha tudom, hogy frissen el is készítjük azokat, a fagyasztóban nem szeretem felhalmozni a halat – mesélte Böjtös László, aki csónakból és partról is szívesen horgászik.
– Van egy házi készítésű vízi járművem, azzal járom a Tiszát. Azon az emlékezetes őszi napon lementem megnézni a csónakot, mert attól féltem, hogy az apadó víz miatt fennakad az orra, s olyankor nehéz visszatolni a vízbe. A könnyű, ultra light pergetőbotom mindig ott van a hajóban dobozba zárva, s mivel láttam, hogy él a folyó, gondoltam, dobálok néhányat. A csónakkal felmentem a folyón, majd a motort kikapcsolva csordogáltam lefelé.
Óvatosan fárasztott
– A saját készítésű wobblerrel fogtam először néhány kisebb retúr balint, majd egy 40-45 centiméter mélységű szakaszon ismét rárabolt egy hal a műcsalira úgy 15 és 16 óra között. A húzásából éreztem, hogy ez egy szebb balin lehet, de amikor egy fél óra múlva a víz tetején megláttam, csak akkor jöttem rá, hogy harcsát akasztottam.
– A finom és érzékeny szerelékem miatt csak óvatosan fáraszthattam. Végül annyira elfáradt, hogy felfeküdt a vízre, s akkor már kézzel is kivehettem. Másnap az esti órákban egy 15 kilogrammos harcsát fogtam meg, azt már visszaengedtem. Ezt a kisebb harcsát majdnem ott fogtam, ahol előző nap a nagyobbat, csupán ötven méterrel lejjebb.
Márnák, menyhalak
Az ősszel 60-80 márnát sikerült fognia Böjtös Lászlónak a kedvenc helyein, menyhal azonban kevés van a folyóban, tavaly mindössze hármat hozott partra három nap alatt. Sem előtte, sem utána nem akadt horogra több menyhal.
Süllővel egyáltalán nem sikerült emlékfotót készíttetnie 2020-ban. A márnákat trágyagilisztával, csontival fogta, s a boltban vásárolt etetőanyagot pedig különböző adalékokkal ,,felturbózta”. A menyhalakat gilisztával, halszelettel és élő kishallal fogta.
Arra a kérdésre, hogy télen szokott-e horgászni, így válaszolt a horgász:
– A hideg, téli időjárás beköszöntével a csónakom téli álomba merül, azonban ameddig a folyó nem fagy be, addig rendszeresen lejárok a Tiszához, és a partjáról horgászom.
Borítókép: Böjtös László a harcsával | Fotó: Böjtös Lóránt