A probléma, ami több ezer magyar háztartást érint

A Nemzeti Nép­egészségügyi Központ (NNK) elkészítette az ország ólomtérképét, melyen a lakosság és az intézmények által beküldött csapvízminták alapján ábrázolják az országos ólomszennyezettséget. Az eredmények lesújtóak, hiszen a csapnyitási minták 14 százaléka haladta meg a határértéket, a legtöbb ólmot a fővárosi csapvízben találták a szakemberek. A problémát a csövek teljes körű cseréjével lehetne megoldani, ami igen költséges lenne, ezért az NNK bevizsgálta az ivóvíztisztító berendezéseket is.

Ingyenes vizsgálat

Az NNK programjában a lakosság és az intézmények ingyenesen vizsgáltathatták be a csapvíz ólomtartalmát. A Nyitott Laboratórium programot az Európai Unió támogatja: az ólomtartalom vizsgálatára 500 millió forint uniós forrás áll rendelkezésre.

– A feltáró elemzés során közel 2300 épületből mintegy 2800 mintát vettek a szakemberek – olvasható az NKK közleményében. Az országos programban 3 év alatt 3736 helyszínről 8826 minta érkezett vizsgálatra, ezek az ország 369 különböző településéről származtak.

Nagy port kavart a médiában egy budapesti édesapa története, aki bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ ingyenes programjában. A csapnyitáskor 64 mikrogramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa.

Az ólomtérkép korábbi verziója nem valós mérések alapján készült, csak a kockázatos épületeket jelölte: a becsléseket a KSH adatbázisában szereplő épületek kora alapján végezték el. A frissített országos ólomtérképen a lakosság és az intézmények által beküldött csapvízminták ólomszennyezettsége látható.

A jelentés alapján Budapesten 620 ezer, míg vidéken 130 ezer ember élhet olyan háztartásban, ahol a víz ólomkoncentrációja az egészségügyi határérték felett van.

Az NNK szerint az 1945 előtt épült házak a legkockázatosabbak, hiszen ezek jelentős részében ólomcsöveken keresztül folyik a víz. Az ilyen épületek esetében a határérték feletti minták aránya elérte a 25 százalékot. Hozzáteszik, hogy egy épületen belül, de akár lakásonként is nagyon változó lehet a csapvíz ólomtartalma.

A kisgyerekekre veszélyesebb

– A csapvízben található ólomkoncentráció elsősorban a magzatok és a hat év alatti kisgyermekek szellemi fejlődésére lehet káros, így leginkább a várandósok, gyermeket tervezők és kisgyermekes családok számára fontos, hogy odafigyeljenek az ivóvízzel bevitt ólomra – fogalmaz a jelentés, majd megjegyzi, hogy felnőttek esetében az ólom elsősorban olyan tüneteket okozhat, amelyeket más tényezők is befolyásolnak, így egyértelműen nem állapítható meg, hogy az ólom felelős-e a betegség kialakulásáért. Ilyen lehet többek között a vérszegénység, a magas vérnyomás, a veseproblémák és egyes reprodukciós problémák.

Az NNK hangsúlyozza, nem a víz, hanem a levegő, a por és az élelmiszerek az ólom elsődleges beviteli forrásai, ezek mellett a csapvíz mindössze az összes bevitel 10-15 százalékát teszi ki. Az ólom forralással nem távolítható el a vízből, ellenben megfelelő vízhasználati szokásokkal, például hideg víz fogyasztásával, valamint a csapvíz kifolyatásával a kockázat jelentősen csökkenthető.

KM