„Kölcsönből” használjuk az erőforrásokat

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az idén augusztus 22-én volt a túlfogyasztás világnapja. Az ominózus dátum minden év azon napjára esik, amikor az emberiség elhasználja a Föld 12 hónapra elegendő erőforrásait. Részben a koronavírus-járvány miatt, de az idén később jött el ez a nap – tavaly július 29-ére esett a világnap –, azonban az emberiség még így is több hónapon keresztül „kölcsönből” finanszírozza a mindennapi szükségleteit. A túlfogyasztás a modern társadalom egyik problémája, s az országok vezetői és a nagyvállalatok mellett a hétköznapi emberek is sokat tehetnek azért, hogy ne kelljen a Földet kiszipolyozni az életmódjuk fenntartása érdekében. A témáról Gulyás Emesével, a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnökével beszélgettünk, aki elmondta, az egyesület 2002 óta fáradozik azon, hogy az emberek minél kisebb ökológiai lábnyommal éljenek.

Fogyasszunk kevesebbet!

Gulyás Emese hangsúlyozta, követni kell a zöldalternatívákat: lehetőleg helyi bioélelmiszereket vásároljunk, s még jobb, ha azok csomagolásmentesek.

– Az ártalmatlan háztartási vegyszerek használata is nagyban csökkenti a környezeti terhelést, illetve gépkocsi helyett igyekezzünk a tömegközlekedést vagy a kevésbé motorizált közlekedési formákat választani. Nagyon fontos lépés a fogyasztás csökkentése, hiszen hiába választjuk a „zöld” termékeket, ha emellett a mennyiségek növekednek – árulta el az egyesület elnöke, hozzátéve, a fenntartható fejlődésnek három pillére van: a környezet, a társadalom és a gazdaság állapotának egyensúlyban kell lenni, s bár a járvány alatt a környezeti terhelés csökkent, a társadalom és a gazdaság kibillent az egyensúlyából, tehát a kényszerű fogyasztáscsökkentés nem jelent megoldást.

Az egyesület sokat tesz azért, hogy a lakosság tudatos fogyasztóvá váljon: internetes magazinjukban, a www.tudatosvasarlo.hu-n számos információt lehet találni a fenntartható életmódról, az átfogó elemzésektől a praktikus tanácsokig.

Közösségben „zöldítenek”

− Hozzávetőleg másfél hónap múlva készül el a telefonos applikációban elérhető adattárunk, melyből a háztartási vegyszerekről tudhatjuk meg, mennyire környezetbarátak, s ehhez csupán a vonalkódot kell beolvasnunk.

Az információk mellett az emberek magatartását is szeretnénk formálni, ezt szolgálja az ÖkoKör programunk, melynek keretében az érdeklődők elsajátíthatják a környezettudatos élet rutinjait. Az önkéntes csoportvezetők 2-3 hónapig terelgetik csoportjaikat a háztartászöldítés útján, s a résztvevők egymástól tanulják meg a különböző praktikákat – ismertette az ÖkoKör működését Gulyás Emese, hangsúlyozva, a program végén 15–24 százalékos fogyasztáscsökkenés érhető el a résztvevők életében.

– A program úgy csökkenti a fogyasztást, hogy az emberek nem elégedetlenek az életmódjukkal. Több éve fut már a ÖkoKör, és mérésekből kiderült, hogy az elsajátított rutinok 60-70 százaléka évekkel később is megmarad. A közösségi mezőgazdaság szintén fontos kezdeményezésünk, melyben egyéni gazdákat kapcsolunk össze a fogyasztókkal, rövid élelmiszerláncokban. A vásárlók éves szerződést kötnek a gazdákkal, akik a termelvényeiket szétosztják a közösségben. A közös kockázatvállalás lényege, hogy kevesebb termény esetén a fogyasztók vállalják, hogy kevesebbet kapnak, ugyanakkor a többletet is szétosztják a lánc tagjai között. Ez a forma komoly elkötelezettséget kíván a felektől, viszont nagyok a környezeti előnyök is: a gazdaságok biogazdálkodást folytatnak, ráadásul pár tíz kilométeres körben vannak a fogyasztóktól – részletezte a közösségi mezőgazdaság előnyeit Gulyás Emese, hozzátéve, veszélyhelyzet alatt is bebizonyosodott, hogy jól működik a rendszer, hiszen folyamatos volt az élelmiszer-ellátás.

MI