2024.04.18. 19:43
Megnyílt a magyar pavilon a Velencei Biennálén
Nemes Márton Techno Zen című installációjával nyílt meg a 60. Velencei Képzőművészeti Biennále magyar pavilonja, amely máris a kulturális kiállítássorozat középpontjába került - mondta Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a megnyitót követően az MTI-nek.
A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum által közreadott képen Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a Velencei Biennálé magyar pavilonjának megnyitóján 2024. április 18-án
Forrás: MTI
Fotó: Ludwig Múzeum
A kiállítást megnyitó helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar pavilon azonnal a "legszínesebb és legérdekesebb" látványossággá vált, amit a megnyitó iránti tömeges érdeklődés is bizonyított. Úgy vélte, a magyar pavilon installációja "máris a biennále sztárja lett".
Nemes Márton alkotása túlmutat a festészeten, hiszen a fémtechnika, a zene és a színpadi fények is részét képzik az installációnak - mutatott rá Vincze Máté.
Elmondta, hogy
a Techno Zen című alkotás egyfelől a kilencvenes évek szubkultúrájának világát idézi a "boldog huszadik századra" emlékeztetve, másrészt az installációhoz használt sámándobok arra az ősi hagyományra is utalnak, amelynek jegyében a magyarok a reflexív gondolkodást és a békét képviselik a világban.
Az installáció összetett munka eredménye, amelyhez a Nemes Mártonnal együttműködő művészkollektíva is hozzájárult.
Vincze Máté köszönetet mondott a megvalósításért a Ludwig Múzeum-Kortárs Művészeti Múzeumnak, amelynek igazgatója, Fabényi Júlia, a biennále nemzeti biztosa is beszédet mondott a megnyitón.
A múzeum közleménye szerint Fabényi Julia kiemelte, hogy
a művész alapkoncepciója, amely a vizuális élményt hanggal, mozgással és a legkülönfélébb képi technikákkal ötvözi, a látogató számára különleges, új szintet jelentő élményt kínál: egyszerre meglepő, a komfortzónából kizökkentő, hiszen a pavilon összes tere megmozdul és szervesen integrálódik a művész érzéki univerzumába.
A kiállítás kurátora, Kopeczky Róna a közlemény szerint arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekt egy szélsőségesen polarizált, árnyalatokat nélkülöző vagy teljes mértékben kizáró társadalmi jelenségek által jellemzett korban emberségre, nyitottságra, toleranciára biztató humanista üzenetet kíván közvetíteni.
A nagyközönség péntektől látogathatja a magyar pavilont, amelynek kiállítását Velence után, decemberben - kibővített formában - a Ludwig Múzeum Budapesten is bemutatja.
Magyarország a kezdetektől fogva, 1895 óta részt vesz a Velencei Biennálén, a magyar pavilon - a nemzeti pavilonok közül harmadikként -1909-ben készült el, legutolsó nagy felújítása pedig 2000-ben zárult le.
