2023.07.19. 23:31
Idén is ott lesz a Hagyományok Háza a Művészetek Völgyében
Július végén, 21. és 30. között rendezik a 32. Művészetek Völgye Fesztivált. Ez Magyarország legnagyobb, tíznapos összművészeti seregszemléje, amelyre a Hagyományok Háza is gazdag programkínálattal készül. A részleteket Hont Angéla, az intézmény kabinetvezetője, a programsorozat szakmai vezetője osztotta meg.
Illusztráció/ Kapolcsi Folkudvar
Forrás: Hagyományok Háza
A Hagyományok Háza nyolcadik éve vesz részt a nagy múltú fesztiválon, az első évben társrésztvevőként a Fonó Budai Zeneházzal és a Kobucival közös udvarban mutatkozott be, ezt követően viszont már önállóan szervezte a Folkudvarát.
Munkánkat minden évben egy tematika szerint végezzük, emlékezetes marad a Népművészeti egyéniségek, A nők szerepe a hagyományos kultúrában, vagy az elmúlt évben a táncházmozgalomnak emléket állító Táncház 50 című programsorozat
– avatott be a részletekbe a szakmai vezető.
Majd hozzátette, hogy :
Ebben az évben sem hiányozhat az a szegmens, amelyet a Hagyományok Háza képvisel. Az idei jelmondat: Üzenet a jövőnek.
Ez évben a különböző tájegységekre helyezték a hangsúlyt, mivel még köztünk vannak azok az idős emberek, akik elődeiktől kapott kultúrájukat természetes módon tanulták meg, ebbe nőttek bele, és él bennük az a tudás, amit az ifjabb generációnak át tudnak adni.
Ezt a szellemi kincset szeretnénk a fesztiválozó közönségnek megmutatni, akik közül többen talán távolabb állnak a néptánc-népzene-népművészet sodrásától, s a Völgyben találkozhatnak először egy-egy idős énekessel vagy kézművessel
– emelte ki Hont Angéla.
Forrás: Hagyományok Háza
Természetesen korábban is bemutatkoztak hagyományőrző mesterek az udvarukban, idei tervük szerint viszont három-négy napig egy tájegység kultúrájára koncentrálnak, és ennek szellemében ezekről a vidékekről hívnak meg mestereket. Idén Gyimes, Kalotaszeg és a Bakony kultúrájának bemutatására esett a választásuk, innen érkeznek hozzájuk a kézművesek, az énekesek és zenészek.
Erdélyben könnyebb volt a megszólítás, de a Bakonyból is jönnek pásztoremberek, akiktől meghallgathatunk egy-egy nótát, s a pásztorfaragást is megszemlélhetjük. Ezek az emberek teljesen más világban nőttek fel, földet műveltek, állatokat tartottak, a faluközösség meghatározó közegében éltek. A mai fiatalok teljesen másként szocializálódnak, más csatornákon szerzik be információikat, kvázi tudásukat
– árulja el terveikről a szakmai vezető.
Kihívást jelent számunkra, hogy e kettő hogyan állítható párhuzamba, párbeszédbe. Nem lehetetlen, hiszen mindaz a közösségi élmény, amit mi nyújtunk például egy táncházzal, közös énekléssel, egy mai fiatalt is megmozgat, a saját kezével létrehozott tárgyak pedig az alkotás örömét jelenthetik neki. Másrészt a népi tapasztalat – amit mai életünkben használhatunk – mindenképpen gazdagít minket
– tette hozzá.
Ide kapcsolódóan megemlítette a népi gyógyászatról, a gyógynövényekről és a népi gasztronómiáról szóló előadásokat, a sokfelé ágazó szabadegyetemi beszélgetéseket, valamint a divatot is. Az utóbbi kapcsán elmondta, hogy természetes anyagokat, technikákat, népi motívumokat használnak majd ékszerek és használati tárgyak készítéséhez.
Minden évben sikerül új közönségnek is bemutatkozniuk, de az elmúlt évek során kialakult egy jelentős törzsközönségük is. A kézművesek minden évben örömmel üdvözlik a visszatérőket, akik akár több napot is eltöltenek az asztalaiknál, hiszen munkájuk megbecsülését látják e vendégekben.
A tánctanításnál ugyanez az érzés tapasztalható. A jelmondatunk szellemében a legkisebbekre is gondolunk: a Folkudvar mellett van egy másik udvarunk is, a Fűz Népi Játéktér, amely kosaras körhintával, vesszőből, természetes anyagokból készült ügyességi játékokkal várja a gyerekeket és családokat az árnyas fák alatt
– összegezte Hont Angéla, a programsorozat szakmai vezetője.
