Kinek a pokla ma Dante pokla? címmel nyílik izgalmas kiállítás

Négy kortárs magyar képzőművész, Baksai József, Gaál József, Szurcsik József és Lovas Ilona munkáiból nyílik kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésével. A Kinek a pokla ma Dante pokla? című tárlat a nemzetközi Dante-emlékév programjaként szeptember 23. és november 5. között látható Olaszországban, a Római Magyar Akadémián.

Dante Alighieri, a Sommo Poeta, vagyis a legnagyobb költő halálának 700. évfordulójára emlékezik idén a világ. A Római Magyar Akadémia két programot, elsőként egy tematikus kiállítást szentel a témának. A kezdeményezések el is nyerték az olaszországi Dante-bizottság támogatását, így mind a kettő a hivatalos eseménysorozat részévé vált.

Sulyok Miklós kurátor tizenhat művet válogatott a Magyar Művészeti Akadémia négy olyan tagjának a munkásságából, akiknek műveiben mindig szerepet játszott a dantei vagy az általános értelemben vett pokol.

Dante Isteni színjátéka Magyarországon is fontos kiindulási pont a művészek számára.

A tárlaton kiállított művek azonban nem illusztratív jellegűek. Az alkotók inkább személyes értelmezésüket mutatják be a pokol dantei, illetve mai világunk szerinti fogalmáról. Az alkotók tehát a pokolra nem úgy tekintenek, mint a túlvilág egy távoli helyszínére, hanem mint a posztmodern világ egyfajta lelki és szellemi állapotára.

A négy művész rendszeresen visszatérő motívuma a vallás, a szentség, a kárhozat, a szenvedés, illetve a test és a lélek közötti kapcsolat.

Baksai József művészetére jellemző, hogy mitológiai, ókori és keresztény témákat dolgoz fel, amelyek mindig, de csupán közvetett módon kapcsolódnak Dante világához. Gaál József megjelenített emberei és állatai pedig minden kor, de főként a modern kárhozottjai. Lovas Ilona szinte már teátrális videós jelenete az emberiség elkerülhetetlen szenvedésébe enged betekintést, amíg Szurcsik József klausztrofób világát emberi lények és embertelen vidékek alkotják.

A szervezők szerint a négy művész annak ellenére, hogy a végtelen emberi pokol szomorú témáit ábrázolja, engedi, hogy némi fény is gyúljon az alkotásokban.

A kiállítás alkalmából a Magyar Művészeti Akadémia katalógust jelentet meg, amelyben Sturcz János művészettörténész különböző pokolfelfogások kontextusába helyezve mutatja be a tárlat anyagát.