Szerdától lehet pályázni az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére (galéria)

Nagy István közlése szerint a 200 milliárd forint keretösszegű felhívás forrásaiból az élelmiszeripari és a borászati tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések támogathatók.

Az igényelhető, vissza nem térítendő támogatás minimális mértéke 100 millió forint, maximális összege 5 milliárd forint, a támogatási intenzitás fő szabály szerint 50 százalékos, de ez egyes tevékenységek, régiók és vállalkozásméret esetében eltérhet – ismertette a részleteket a tárcavezető a 30. jubileumi Farmer expo nemzetközi mezőgazdasági élelmiszeripari szakkiállítás, és a 16. Hortico zöldség-gyümölcs kertészeti szakkiállítás megnyitóján.

A kézműves termékeket előállító vállalkozások 15 ezer euró (5,3 millió forint) vissza nem térítendő pályázati forrásra számíthatnak,

az önkormányzatok pedig 100 millió forintra pályázhatnak a helyi piacok fejlesztésére.

Nagy István emlékeztetetett, hogy a Covid-járvány idején az agrárium szereplői nem mentek home office-ba, vetettek és arattak, gondozták az állatokat, folyamatosan biztosították a lakosság élelmét.

Az agrárium stratégiai ágazat, döntő szerepe van a vidék gyors fejlődésében, ezért minden korábbinál több forrást biztosítanak a hazai mezőgazdaság számára. A kormány történelmi léptékű döntést hozott, amikor a Vidékfejlesztési program hazai társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte.

Vidékfejlesztésre a következő ciklusban 4265 milliárd forint forrás jut, egy év alatt annyi pénzt fordítanak vidékfejlesztésre, mint a megelőző hét évben összesen.

Sikeres agrárium csak megfelelő tudás birtokában lehet, a felkészült magyar gazdákra nélkülözhetetlen szükség van.

Nagy István köszönetet mondott Vaszkó László vásárigazgatónak és családjának, akik az elmúlt három évtizedben megszervezték a Farmer expót, amely szakmai súlyán túl meghatározza Debrecen és a magyar vidék arculatát is.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora az intézmények és a termelők összefogását hangsúlyozta. Azt mondta, elsőként az agrár- és az orvostudomány összefogásának eredményeként jöttek létre különleges élelmiszerek, ma már a teljes egyetem kutatásokkal, innovációval, fejlesztésekkel támogatja az ágazatot.

Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő szerint a leendő debreceni nemzeti oltóanyaggyárnak a humán vakcinák mellett a mezőgazdasági vakcinák gyártására is fel kell készülnie.

A politikus reményét fejezte ki, hogy 2023-ban meghirdethetik az állatorvos-képzést a Debreceni Egyetemen.

Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere azt mondta, a város erős, meghatározó szereplője a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak, s ez a következő évtizedekben is így lesz.

[embed]https://haon.hu/galeria/megnyilt-a-30-farmer-expo/[/embed]

Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke arról beszélt, hogy az ágazat sikeréhez a legkorszerűbb ismeretek kellenek, már nem elég úgy gazdálkodni, ahogy „apáink, nagyapáink” tették. A kamara érdemi segítséget nyújt a gazdálkodóknak.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (Magosz) elnöke a Magyarok kenyere programról tájékoztatta a résztvevőket jelezve, hogy tavaly 1100 tonna gabonát gyűjtöttek össze, reményük szerint az idén ezt a mennyiséget is túlszárnyalják.

A Farmer expo megnyitóján átadták az idei vásárdíjakat, a 30 éves emlékplaketteket, és megáldották az új kenyeret. Az augusztus 20-ig látogatható kiállításon és vásáron 16 ezer négyzetméteren több mint 330 kiállító mutatkozik be a DE Böszörményi úti campusán, ahol konferenciákat, szakmai fórumokat, állattenyésztési bemutatókat, lovas- és fogatparádét is rendeznek.

Borítókép: Megnyílt a 30. Farmer expó Debrecenben