Jó esély van az építőanyagárak visszarendeződésére

Elhalasztott felújítások, halogatott beruházások, újratárgyalt kivitelezési szerződések, „vadnyugati állapotok” – nagyon sokan a saját bőrükön érzik az építőanyagárak elszabadulását, és ezzel együtt a legkisebb felújítási munkálatok megdrágulását is – írja a Magyar Nemzet.

Pedig

normális esetben nem erről kellene szólniuk a híreknek, hanem a járvány alatt sem leálló, most pedig ismét húzóágazattá váló építőiparról, a csokról, az otthonfelújítási támogatás népszerűségéről.

Ám a részben a koronavírus miatti világpiaci folyamatok teljesen felborították a keresleti-kínálati viszonyokat, a világszerte hirtelen újrakezdődő beruházások pedig egyes esetekben hiányt, más esetekben akár kétszeresére-háromszorosára dráguló alapanyagokat jelentettek.

Átszivattyúzás

Nem véletlen, hogy a kormány is lépett, hiszen éppen a politikájának egyik alapját jelentő családtámogatásokat és az otthonteremtési programot is veszélyeztetik a drágulások.

A jelenség tehát nem magyar sajátosság, de Magyarországon igencsak erősen érezzük mindennek a kedvezőtlen hatásait. Ráadásul olyan helyzetben, amikor a családokat milliókkal támogatja az állam lakáscélú beruházásaikban – nem mellesleg pedig számtalan állami nagyberuházást hátráltatnak az áremelkedések.

Orbán Viktor miniszterelnök először június végén beszélt arról, hogy az építőanyag-iparban súlyos problémákat lát, akár száz százalékot meghaladó mértékű az árnövekedés, így a felújítási támogatást rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez. A kormányfő ezt akkor elfogadhatatlannak nevezte – azóta pedig több intézkedés is történt, amelyekről a Magyar Nemzet is beszámolt.

– Az ügyben tett számos kormányzati intézkedés együttes hatása reményeink szerint visszafogja az áremelkedéseket, és hiány sem lesz építőanyagokból – mondta lapunk megkeresésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ahogy azt korábban megírtuk, az eddig bejelentett lépések közül a legfontosabb, hogy

az építőipari termékek kivitelére engedélyt fognak bevezetni.

Mivel ez az uniós tagságunk miatt kizárólag előzetes brüsszeli jóváhagyással lehetséges, ezért októbertől valósulhat meg. Addig is bevezették az építőipari termékekre szóló regisztrációs kötelezettséget: bizonyos építőanyagokat csak bejelentést és a bejelentés tudomásulvételét követően lehet kivinni. E körbe tartoznak az acél- és vastermékek, a szigetelőanyagok, a homok, a kő, a kavics és a sóder. Emellett kiegészítő bányajáradékot vezettek be egyes alapanyagok esetében. A homok, a kavics, a sóder és a cement esetén a kormány által meghatározott áron felül történő értékesítés esetén a különbözet kilencven százalékának megfelelő bányajáradékot kell fizetniük azon vállalkozásoknak, amelyek árbevétele meghaladja a hárommilliárd forintot.

Mérséklődésre számítanak

Koji László határozottan bízik benne, hogy

ezekkel az intézkedésekkel nemcsak a további drágulás lesz megállítható, hanem az év végéig visszarendeződik egyes termékek ára,

amelyek az utóbbi hónapokban 50-100 százalékkal is drágultak. Hasonlóképpen beszélt a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az építőanyagárak elszabadulása ellen tett lépésektől azt várják, hogy

már rövid távon megállítják az áremelkedést, néhány hónapon belül mérséklődni fognak az árak.

Az elmúlt napok fejleményeként több cég már bejelentett egyfajta önkorlátozást. A jövő tavasszal újabb bányákban a kitermelést elkezdő Kvarchomok Kft. elkötelezte magát az alacsonyabb árak mellett, az egyik legnagyobb belföldi gyártó, a Mapei Kft. pedig bejelentette, hogy a kivitel korlátozásával igyekszik megfelelni a belföldi igényeknek.

Keleti kapcsolatok

Koji László a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) új jogosítványaitól is sokat vár, amelyekkel a tisztességtelen piaci magatartást gyorsabban és könnyebben fel tudják tárni. Az ÉVOSZ elnöke azt is jelezte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ígérete szerint a kritikus termékek lehetséges importbeszerzéseit, új csatornáit a lehető leghamarabb körüljárják a keleti relációkban. Ám az állam szabályozói szerepköre mellett jelentős a megrendelői szerepe is, hiszen az építési beruházások mintegy hatvan százalékában az állam a megrendelő. Éppen ezért Koji László szerint szükség lenne az árváltozások kezelésére a meglévő szerződéseknél, az új szerződések esetében pedig alaposabb átgondolásra.

– Az a határozott véleményem, hogy

az áremelkedési hullámra, aki csak tud, ráül. A kérdés az, hogy ezt tisztességesen, valóban a megnövekedett költségei fedezésére teszi-e, vagy tisztességtelenül

– jelentette ki Koji László.

Borítókép: illusztrációfotó