Empatikus magatartást kér az agrárkamara az áruházláncoktól

A kamara állásfoglalása szerint a szerződéses kapcsolatok során a jelenlegi járványügyi veszélyhelyzet vis maiornak minősül. A NAK jogsegélyszolgálata mindenki rendelkezésére áll a felmerülő jogi kérdések tisztázásában.

A NAK állásfoglalást adott ki az élelmiszer-nagykereskedelemben a koronavírus-járvány miatt kialakult vis maior esetekkel kapcsolatban. E szerint a járványügyi veszélyhelyzet okán igazoltan (!) bekövetkezett akadályoztatás is vis maior helyzetnek minősül.

Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet 3. § (1) bekezdésében felsorolt vis maior okok l. pontja említi az egészségügyi járványhelyzetet, nevezetesen, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet okán bekövetkezett akadályoztatást. Tekintettel arra, hogy jelenleg ismételten hatályban van a járványügyi veszélyhelyzet, a NAK véleménye szerint az annak okán igazoltan bekövetkezett akadályoztatás jelen esetben is vis maior helyzetnek minősül. Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, azonban bizonyítja, hogy a „szerződésszegést” ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, akkor a szerződésszegő fél nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait, azaz mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Fontos azonban leszögezni, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható; és következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak; valamint az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

Esetről esetre történő mérlegelést igényel annak vizsgálata, hogy mi az az időpont, amikortól a szerződést kötő feleknek alappal kellett számolniuk a vírus terjedésével és annak következményeivel, illetve a beszállítónak bizonyítania kell tudni, hogy megtette azokat az intézkedéseket, amelyek észszerűen elvárhatók, így például betartotta a járványügyi jogszabályokat, illetve hatósági intézkedéseket, ajánlásokat (https://www.nnk.gov.hu/index.php/koronavirus-tajekoztato/586-tanacsok-elelmiszer-eloallito-letesitmenyek-uzemeltetoinek-koronavirus-jarvany-idejen).

Szerencsére hasonló mértékű járványhelyzettel Magyarországon régóta nem kellett szembenézni. Emiatt e tárgykörben nem beszélhetünk nagyszámú bírói ítéleten alapuló egységes joggyakorlatról sem. Ezért is javasolt egyfelől jogi tanácsadás keretén belül megvizsgáltatni a beszállítói szerződés rendelkezéseit, megfontolva az esetleges bíróság általi szerződésmódosítást, amennyiben a szerződésmódosításra másik szerződő fél nem hajlandó. Másfelől pedig a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján a jövőben indokolt nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelését a szerződő felek részletesebben szabályozzák, és a beszállítók a szerződésekben a kártérítési/kötbérfizetési felelősségüket általuk elviselhető összegre korlátozzák.

Nagyon fontos tehát a beszállítói szerződés konkrét tartalma és az, hogy a vis maior helyzet bekövetkezésével kapcsolatos tényeket a beszállítónak kell bizonyítania. Ezért is indokolt jogi tanácsadás kérése, akár a NAK jogsegélyszolgálatának igénybevételével (https://www.nak.hu/szolgaltatasok/tagoknak/27-jogsegely/1834-jogsegelyszolgalat). Az elhúzódó peres ügyek elkerülése érdekében a kamara ezúton is kéri a kiskereskedelmi áruházláncokat, hogy a beszállítóiknál esetlegesen bekövetkező igazolt koronavírus-fertőzések miatt kialakult termelési és szállítási problémákat a lehető legnagyobb rugalmassággal és empátiával kezeljék.