Átrendeződnek a lakásépítések

Már ötödik éve nő az újonnan átadott lakások száma országszerte, amit az idei első féléves lakásépítési adatok is világosan mutatnak – számol be róla a Magyar Nemzet. A statisztikai hivatal jelentése szerint 8697 lakás épült eddig 2020-ban, ami 34 százalékkal meghaladja a tavalyi első hat havi mennyiséget. 2019-ben az egész év során több mint 21 ezer lakást adtak át, ami nagy szó, hiszen legutóbb 2010-ben fordult elő, hogy húszezernél több otthon készüljön el egyetlen év alatt. Mindezek alapján – a korábbi pesszimista elemzői előrejelzésekkel szemben –

ez az esztendő évtizedes csúcsot hozhat a lakásépítések terén.

Jóllehet az általánosan érvényes ötszázalékos forgalmi adót a kormányzat – elsősorban arra hivatkozva, hogy a kedvezmény nem a befektetői és a külföldiek általi lakásvásárlásokat volt hivatott támogatni – kivezette, a 2018 novembere előtt engedélyt kapó lakások esetében 2023-ig meghosszabbította a kedvezményt. Ez pedig további bőséges újlakás-számot feltételez az elkövetkező időszakra is. Becslések szerint több tízezer, jelenleg tervezés vagy már kivitelezés alatt álló lakásról van szó, amelyek idén és a következő egy-két évben készülnek el, vagyis ekkor kerülnek be az új lakások statisztikáiba.

A lakásépítések további tartalékát az úgynevezett városi otthonteremtési program jelenti. Ennek lényege, hogy egykori ipari létesítmények és gyártelepek, jelenleg rozsdaövezetnek számító területein ismét a kedvezményes, ötszázalékos áfával lehet lakást építeni. Ez egyúttal az érintett, javarészt rehabilitációra szoruló területek megújulását, az adott városrész fejlesztését is elősegíti. Mivel az érintett területek kijelölése még folyamatban van, a tervezés és az esetleges bontási, előkészítési, majd kivitelezési tevékenység sem kezdődhetett még el. A program hatása tehát legkorábban jövő évtől lesz látható az engedélyek számában, majd 2022-től az elkészülő új lakások képében.

Az építési kedv mostani átmeneti lanyhulása is a korlátlan hatályú kedvezményes lakásáfa kivezetésével lehet összefüggésben, igaz, valószínűleg nem csak az ismét 27 százalékos forgalmi adó csökkentette az engedélyeztetést. Az év első felében harmadával csökkent az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma 2019 első hat hónapjához viszonyítva.

A részletes adatok szerint azonban a járványhelyzet csúcsán, április-májusban kezdeményeztek a legkevesebben új építkezést: 2019 azonos időszakával összehasonlítva ebben a két hónapban mintegy felére esett az építési engedélyek és a bejelentések együttes száma. Júniusban már elérte a tavalyi mennyiség kilencven százalékát az építéshez zöld jelzést kapó lakások száma.

Tágabb összefüggésben a lakásépítési ágazat a 2008–2009-es válság elhúzódó hatásaként a 2010-es évek közepére jutott mélypontra.

Összehasonlításként érdemes felidézni az éles kontrasztot: míg 2013-ban és 2015-ben egyaránt nyolcezernél kevesebb lakást adtak át, addig 2016-ban tízezret, tavaly pedig több mint 21 ezret.

A lakásszektor 2016-tal, az otthonteremtési program jelentős bővítésével állt felívelő pályára.

Négy éve vezette be a kormány az ötszázalékos lakásáfát, akkor lépett szintet a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) azzal, hogy megjelent a tíz- plusz tízmillió forintos lehetőség, a saját célú építkezésekre pedig abban az évben vezettek be legfeljebb ötmillió forintnyi adó-visszatérítési támogatást. Utóbbi is módosult: januártól már nemcsak saját célú építkezésnél, hanem felújításnál is vissza lehet igényelni az áfát, igaz, a lehetőség ez évtől csak a falusi csok preferált kistelepülésein vehető igénybe. Ez a támogatás egyébként gyerekektől független, azaz bárki, nem csak családosok tudják igénybe venni.

Bőkezűen segített nagycsaládok

Évek óta egyre bővülő, komplex támogatási rendszer segíti a családok saját otthonhoz jutását. Az éppen öt éve bevezetett, 2016-ban jelentősen bővített csokot eddig 145 ezer család tudta igénybe venni. Az egygyermekesek által is kérelmezhető, akár használt, akár új lakásra fordítható támogatással a szülőket és gyerekeket is figyelembe véve mintegy hatszázezer ember lakhatása oldódott meg. Használt lakás vásárlásához 95 ezer, új lakás vásárlásához vagy építéséhez 42 ezer, meglévő otthon bővítéséhez nyolcezer család kapta meg a csokot. A tavaly július óta elérhető falusi csokot egy év alatt több mint tízezer család igényelte. A 2486 érintett kistelepülésen elérhető juttatást nagyjából fele-fele arányban használják fel saját otthon korszerűsítésére, illetve ingatlan vásárlására és felújítására.

A családvédelmi akcióterv zászlóshajójaként a babaváró támogatást már több mint százezer házaspár kapta meg. A szabad felhasználású kölcsönként felvehető, három gyermek születésével teljes egészében vissza nem térítendő támogatássá alakuló tízmillió forintos babavárót az igénylők kétharmada lakáscélra fordítja. A családok lakhatását segíti a jelzáloghitel-tartozás egy-négy millió forintos állami előtörlesztése is a második vagy többedik gyermek születésével, amellyel eddig 18 ezer család tudott élni. Az otthonteremtési program jelenleg a kistelepülésre költöző három- vagy több gyermekes családok mellett az építkező nagycsaládokat támogatja a legbőkezűbben. Ők a falusi csok (vagy a csok) tízmillió forintjával, a mellé felvehető akár 15 millió forint államilag garantált, kedvezményes csokos hitellel és adott esetben a babaváró tízmillió forintjával is számolhatnak. A falvakban saját célra építkezőket az említett áfa-visszatérítés is segíti.

Borítókép: illusztráció