Növelni kell a termelékenységet és jövedelmezőséget!

„Jelentősen nőtt a magyar mezőgazdaság teljesítménye az utóbbi években, ám a termelékenység és a jövedelmezőség terén még komoly a lemaradás” – mondta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Békéscsabán.

Farkas Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Békés megyei szervezetének küldöttgyűlésén kifejtette,

tavaly 2720 milliárd forint volt a magyar mezőgazdaság teljesítménye, 38 százalékkal több, mint 2010-ben. Ez idő alatt 49 százalékkal nőtt a magyar agrárexport és 20 százalékkal emelkedett a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is.

Az egy hektárra vetített termelékenységet tekintve – amely Magyarországon 2010 és 2018 között 615 euró volt – azonban komoly a lemaradás a nyugat-európai szinthez képest, a régi 15 uniós tagállam átlagos mutatója 1163 euró.

„Több van a magyar mezőgazdaságban, épp ezért van szükség az öntözésfejlesztésre, a digitalizációra, a szakmai ismeretek bővítésére és új technológiák bevezetésére”

- emelte ki. Ezekkel 2030-ra vagy 2040-re meg lehet duplázni az előállított élelmiszermennyiséget.

„Felértékelődött az ágazat, stratégiai cikk lett az élelmiszer”

- jegyezte meg.

Farkas Sándor szólt arról, hogy

jelenleg is zajlik az Országgyűlésben az öntözési törvénytervezet vitája, amelynek célja, hogy megduplázza, megtriplázza az öntözött területek nagyságát.

Jövőre erre 5,5 milliárd; a következő években évente 17 milliárd forint áll majd rendelkezésre.

Hozzátette,

zajlik az osztatlan közös földtulajdon felszámolása, az egyeztetések elindultak, a remények szerint jövő tavasszal fogadhatják el az erről szóló törvényt.

A Brexit miatt csökkenő uniós agrártámogatásokról szólva elmondta, több mint tíz ország harcol a magyar kormánnyal együtt azért, hogy minimalizálják a britek kilépésével járó támogatáscsökkenést. Úgy vélekedett, jövőre várhatóan még átmeneti év lesz, nem fognak csökkenni a támogatások.

Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója elmondta,

bár a magyar mezőgazdaság fejlődő pályára állt, a kibocsátásban a rendszerváltás kori szintet még nem érte el, ami meghatározza a legfontosabb teendőket.

Úgy vélte, az innovációra, az agrártudás erősítésére kiemelten szükség van, ahogyan a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra is. „A birtokszerkezetben a koncentrációval, a digitalizációval, a precíziós gazdálkodással öt-hat éven belül 1000-1500 milliárd forinttal lehetne növelni a mezőgazdasági kibocsátást” – mondta. Megjegyezte azt is, ha 20-30 év alatt a jelenlegi 2-ről 9-10 százalékra nőne is az öntözött területek nagysága, akkor sem lenne öntözés 90 százalékon, emiatt úgy vélte, hogy

a talajban lévő víz megtartására, felhasználására kell elsősorban fókuszálni, mivel ma még a földben lévő nedvesség fele elvész.

Hozzátette, Magyarország alapanyag-előállítása jó, ám számítások szerint mintegy ezermilliárd forintra lenne szükség, hogy a megfelelő élelmiszer-előállító kapacitás is kiépülhessen.

Kulcsár László, a NAK Békés megyei elnöke a küldöttgyűlésen elmondta,

a helyi gazdáknak az idei szélsőséges időjárású év nagy nehézségeket okozott, közepes évet zártak a növénytermesztők; a nyár eleji viharok több helyen súlyos károkat okoztak.

Kulcsár László beszámolójából kiderült: Békés megyében tavaly is nagy volt a földforgalom, az egységes kérelmek száma kiemelten sok, tejhasznú tehén támogatásból országosan a második legtöbb; hízottbika támogatásból és tejágazat szerkezetátalakítási kérelemből a legtöbbet itt nyújtották be.

„Békés megyében az 562 ezer hektárnyi termőterület 96 százalékát hasznosítják; a földek átlagos aranykorona értéke 29” – mondta az elnök.