Örülnek az "államosításnak Gáborjánban

Hajdú-Bihar - A szentpéterszegi általános iskola tagintézményeként működő gáborjáni iskolában nem kezdi egyetlen lurkó sem a tanévet, a társulásban működő intézmény gesztora, Szentpéterszeg ugyanis úgy okoskodott, egy helyen, egy épületben, ezáltal több támogatással tudja csak vállalni a működtetését Szentpéterszegen.Mint ahogy korábban megírtuk, 120 gáborjáni iskolást érint a döntés, a szülők nem akartak belenyugodni, helyben szerették volna járatni a gyerekeiket, vagy berettyóújfalui tagintézményként képzelték el a folytatást. A mai állapot szerint a gáborjáni szülők körülbelül 15 gyereket újfalui iskolákba írattak, 70-75 tanköteles Esztárban (szintén tagja az intézményfenntartó társulának), a többi Szentpéterszegen folytatja a tanulást.

A számok még változnak, hiszen e percekben is érdeklődnek-kutakodnak a szülők, a tankönyvek pedig Gáborjánban várakoznak. Hosszú volna részletezni, mi vezetett, vezethetett a két kistelepülés vitájához, de tény, hogy még polgármesterük jelenléte nélkül is próbáltak megegyezni a képviselők, de sikertelenül. Mintha a két helység "keresztbe tenne egymásnak" valamilyen sérelem miatt. Ami a gyerekek számára a leglényegesebb: döntés arról van, hogy Gáborjánban bezárt az iskola, tehát valahová menni kell. Mint azt Majosi Gyula, Gáborján polgármestere kiemelte, mindent megtesznek a gáborjáni kicsikért, gondoskodnak a gyerekek átszállításáról is. 

Nyugvópontot várnak

Mint szülő a kedves gyermekére, így gondol az oktatásra megyénk - fogalmazott Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke a tanévkezdéssel foglalkozó sajtótájékoztatójukon kedden. Vajon a szülő milyen útravalóval engedi el gyermekét, az állami átadás előtt hogyan alakul az intézményi paletta? - érdeklődtünk, hiszen a napokban is arról írunk, hogy még mindig vannak bizonytalan szülők és települések, indulatok forrnak, s van, ahol kérdéses az osztálylétszám, mert az intézményfenntartó társulások háza táján gondok lettek.

- Valóban, néhány önkormányzatnál indulatok csaptak fel, de a kistelepülések többsége megkönnyebbüléssel várja az állami szerepvállalást, hiszen az évtizedek alatt felhalmozódott tartozásokkal nem szabad hazárdírozni - mondta Bodó Sándor. Az önkormányzatok többsége nyugvópontot vár, hiszen alulfinanszírozottságuk miatt alig képesek működni. Az új fenntartótól várják a segítő-szervező-békemisszó szerepét - folytatta. Az "útra bocsátás" kérdésében az elnök azt tartja a legfontosobbnak, hogy a jelenlegi intézményfenntartók - legyen az társulás vagy egyház - feleljenek meg a szükséges feltételrendszernek.

Jogsértés miatt keresték

Ezen a nyáron egyházi iskolává válás előkészítése kapcsán fordultak a kormányhivatalhoz szülői csoportok (hajdúsámsoni és téglási illetőségűek), amikor aggályosnak láttak egy-egy képviselő-testületi döntést a folyamatban. Hatóságként pedig állást is foglalt a kormányhivatal az ügyekben, bár nem minden önkormányzat fogadta el - mondta Filep Miklós, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály vezetője. Az átadás-átvétel megtervezése tehát fontos, hogy megfelelő legyen, erre hozta fel jó példaként a debreceni Bányai Júlia Általános Iskolát, amelyet egy év előkészítést követően adta át Debrecen a görög katolikusoknak.

Érdeklődésünkre viszont, hogy vajon a megye szót emelhet-e egy-egy helyi érték, például művészeti vagy felzárkóztató oktatás mellett, nem kaptunk biztató választ. A szülők félelmeiben szereplő vízió, miszerint az állam talán nem tudja egyes iskolákban továbbvinni az alapoktatásra épülő képességfejlesztést, még mindig áll. Az intézményvezetők egyelőre folyosói beszélgetéseken informálódnak, hiszen nem tudni, milyen változtatásokra készül a megalakuló KIK, azaz Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. HBN-BB