Képek a debreceni nyomdászat történetéből

Debrecen - Debrecenben 1561-től működik nyomda, amelyet Huszár Gál református prédikátor alapított, miután eretnekség vádjával Kassáról elűzték betűszekrényével együtt.Első kiadványa A Szent Pál apostol leveleinek magyarázattya” volt, amelyet később hasonmás kiadásban is megjelentettek. Nyomdája 1571-től több mint száz esztendeig a Nyomtató közben (utcában) helyezkedett el, mert bár Huszár Gál hamar továbbment Debrecenből, - Méliusz Juhász Péterrel összekülönbözött – de nyomdája itt maradt, s egyre fejlődött, korszerűsödött. (Az Alföldi Nyomda az egykori debreceni városi nyomda utódja.)

A következő évtizedekben, sőt évszázadokban sok híres könyv, kiadvány hagyta el a műhelyt, - például 1849-ben a Függetlenségi nyilatkozat - amely lassan üzemmé, majd az 1970/80-as években, Benkő István vezérigazgató vezetésével könyvgyárrá vált. Ez úgy volt lehetséges, hogy az üzem egy óriási teljesítményű amerikai gépsort vásárolt. Voltak évek, amikor az országban megjelent összes könyv több mint felét itt nyomtatták. Itt vezették be elsőnek az úgynevezett ofszet-technikát, itt nyomtaták az első vidéki színes napilapot, a Naplót. Ma már több kisebb nyomda működik Debrecenben, a Napló is saját nyomdájában készül, de a szakemberek többsége még mindig azok közül kerül ki, akik az Alföldiben tanulták Gutenberg mesterségét.