"Sufnigarázs", kontra szerviz

Debrecen - "Lehet olyanokat mondani, hogy nem viszem az autómat márkaszervizbe, mert drága, a valóság azonban az, hogy a legálisan működő javítóhelyek nyilvánvalóan nem bírják az árversenyt az adó és a járulék fogalmát hírből sem ismerő "sufnigarázsokkal" - állítja Knezsik István, a gyártókat, kereskedőket és javítókat egyaránt a soraiban tudó Autós Nagykoalíció elnöke.

Teret nyer a fekete

A szakember szerint az, hogy a legálisan nyilvántartott 11 ezer autószervizben csak a javítások harmadát végzik el, pontosan mutatja a feketegazdaság térnyerését az ágazatban. Knezsik István úgy véli, hogy sok ember olyan keveset használja a gépkocsiját, hogy jobban járna, ha tömegközlekedéssel, vagy akár taxival járna. "Az a gond, hogy a tartósan garázsban vagy parkolóban tartott autónak is költsége van, ráadásul a hosszas egy helyben állás is rongálja a gumikat, illetve a tartóelemeket" - jelentette ki, hozzátéve, hogy akinek nincs pénze használni az autót, annak nem jut a fenntartására sem. Statisztikák szerint a hazai utakon minden ötödik járművel van valamilyen műszaki probléma, nincs kötelező biztosítása, nem érvényes a műszaki vizsgája, esetleg a finanszírozó bank vonatta ki a forgalomból. - Az Autós Nagykoalíciónak azt már sikerült elérnie, hogy a kilométeróra visszatekerése a BTK-ban minősített esetnek minősüljön, most azon dolgozunk, hogy a járműtörténeti nyilvántartás rendszerét vezessék be Magyarországon is. Ugyancsak lobbizunk azért, hogy a robogókat valamilyen azonosítóval lássák el, illetve, hogy a papíron 50 köbcentis robogó a valóságban ne 250 köbcentis motort rejtsen" - mondta Knezsik István.

Az osztrákokhoz képest

A háttérbeszélgetésen szóba került a biztosítók kárrendezési gyakorlata is, amin ugyancsak lenne mit csiszolni. Az a helyzet ugyanis, hogy Magyarországon a kötelező felelősség-biztosítás éves díja átlagosan 14 ezer, míg Ausztriában 140 ezer forint, azaz tizedannyi befizetés ellenében várunk el ugyanolyan minőségű szolgáltatást, mint nyugati szomszédunknál. Igaz, nem ez az egyetlen különbség a két ország viszonylatában, hiszen miközben tavaly a 10 milliós Magyarországon 56 ezer új autót adtak el, a 8 milliós Ausztriában 356 ezret. Az Autós Nagykoalíció tagjai bírálták a biztosítók gyorsított kárrendezési gyakorlatát, mondván, az abból származó kifizetések nagy része a feketegazdaságba vándorol. HBN-PA

Levegő után kapkod

"A kárt szenvedett autós gyorsított kárrendezés keretében felveszi a biztosító által ajánlott 600 ezer forintot, gondolván, hogy jóval olcsóbban megcsináltatja a kocsit és még a kifizetetlen számlákat is abból rendezheti, aztán amikor a legális szervizben közlik vele, hogy a helyreállítás 800 ezerbe kerül, levegő után kapkod és felkeres egy "sufnigarázst", ahol a garanci fogalmát hírből sem ismerik" - mondta az elnök.