Feltámasztják a szikes "tavat"

Balmazújváros - A gulipán kaszálva szűri a vizet, a henye kunkor levelei pedig egyre nagyobb területet hódítanak meg a Balmazújváros szomszédságában található Nagy-szik területén. Ez az állapot egykor, az ármentesítés előtt természetes volt, látható is a Kárpát-medence "pocsolyatérképén". A valahavolt alföldi vízivilágból azonban kevés maradt, ezért annak megvédése közös feladatunk - fogalmazott Aradi Csaba, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület elnöke a szikes "tó" múltját és jelenét bemutató fotókiállításon szombaton az egyesület látogatóközpontjában. A Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2012. január 30-án hozott határozatában vízjogi létesítési engedélyt adott a Nagy-szik - Magdolna-puszta rehabilitációs munkáira.

A ritka henye konkor nevű növény mintája látható a balmazújvárosi Nagy-szik közelében épült Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület központi épületének ablaka fölött, ha azonban a felállított távcsövekbe pillantottunk szombaton, rá is lelhettünk a ritka növényre, amely kezdi visszahódítani a szódában gazdag, 5 és 30 centiméter mély pocsolyát. Bizony, pocsolya az, nem tó - így mondta Ecsedi Zoltán projektvezető szombaton, amikor fotókiállítás nyílt a házban a szikes "tó" közelmúltbeli történéseit bemutatva. Az egyesület 1993 júniusában alakult Balmazújvárosban azzal a céllal, hogy a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttműködve, illetve az állami természetvédelem munkáját kiegészítve természet- és madárvédelmi tevékenységet folytasson a védett és nem védett területeken - mondta Ecsedi Zoltán hozzátéve, helyiek közreműködésével jött létre a látogatóközpont, s benne inkább családi képtárat terveztek, olyan felvételeket, amelyekről sokat lehet mesélni.

Fenn kell tartani

A 70-es évekig még megvolt az egyensúly a Nagy-szik területén, a legeltetés és a talajvíz feláramlása lehetővé tette, hogy nyílt víz álljon az úgynevezett "karaktermadarak" rendelkezésére, a költőfajok szívesen visszatértek a területre. Ahogy a legeltetés megszűnt, a csapadékos évek sem segítettek, a növényzet lezárta a vízfelületet. A LIFE - program az 1990-es években indult uniós támogatással a szikes területek természetes vízjárásának visszaállítására. A program 20 éves fennállása alkalmából Aradi Csaba, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület elnöke és Ecsedi Zoltán ismertette a további terveiket. A szikes vízállás védelme jó úton halad - láthattuk a légifelvételeken, a növény- és a madárvilág is kezdi visszahódítani, amit szakvezetéses túrán bárki megtekinthet. A szikes mellett új látogatóközpontot épít a Balmazújvárosi Nagy-szikért Alapítvány, ez lesz az ország legnagyobb szalmabála-épülete. A tervek szerint nyáron adják át. HBN-BB

Sajtóközlemény

A szikes tavak mintegy 20-30 000 évvel ezelőtt jöttek létre, igazi Hungarikumnak tekinthetőek; a különlegesen szélsőséges szódás lúgos víznek köszönhetően egyedi specialista növény és állatközösségek kapcsolódnak hozzájuk. A szikes tavak az ember által leginkább tönkretett és veszélyeztetett élőhelyek. Jelenleg van folyamatban a 2000 hektáros Nagy-szik Magdolna-puszta EU-LIFE+ forrásból finanszírozott komplex rehabilitációja, melynek során a területet érő káros hatások felszámolásra kerülnek és ezzel párhuzamosan a fenntartható kezelést biztosító tevékenységek megerősödnek: újra legelő állatok (magyar szürkék, rackák, szamarak és mangalicák) népesítik be a pusztát. Ehhez a helyi lakosság még meglévő állattartó kedvére építve 300 rackajuh került kiosztásra úgy, hogy a program résztvevői vállalták a közös legeltetést. A szikesek egyedülálló növény és madárvilágával egy új látogatóközpontnak köszönhetően az ökoturisták is megismerkedhetnek.

Balmazújváros szélén, nem mindennapi helyszínen, a szikes tó mellett öko-építészeti technológiák sorozatát alkalmazó új látogatóközpont épül. A több mint 500m² alapterületű központ az ország legnagyobb szalmabála épületegyüttese. A vályogtéglából és szalmabálából készült fa tartószerkezetes falszerkezete, a különböző aktív és passzív napenergia és biomassza hasznosító berendezései, szigetelése révén fenntartható épületként üzemel megteremtve ezzel az egységet a természeti és az emberi környezet között. Az épületek igazi kapocsként és átjáróként is szolgálnak a hihetetlen nyugalmat sugárzó puszta felé.

A központ az egykor tömegesen költő de mára sajnálatos módon megfogyatkozott bíbicről kapta a nevét, amelyet a látogatók elképesztő közelségből figyelhetnek meg a különleges madárvilág többi képviselőjével együtt: gyakorlatilag a kertben táplálkoznak a gulipánok, a gólyatöcsök és a kis lilék. A terült madárvilága nagyon gazdag, több mint 200 madárfaj fordul elő, egyesek látványos mennyiségben.

A központ építése 2010-ben kezdődött és 2012. júniusában kerül sor az átadásra. Látogatókat 2013 tavaszától fogadnak. A beruházást 75%-os, 168 millió forintot meghaladó támogatásból az Észak-Alföldi Operatív Program keretében építi a Balmazújvárosi Nagy-Szikért Alapítvány. A beruházás 5 munkahelyet is teremt. A nyitást követően ismeretterjesztő kiállítással, ökoturisztikai szolgáltatásokkal, szakvezetéssel, programokkal várják az érdeklődőket. A terület észrevétlenül olvad bele a Hortobágyi Nemzeti Parkba. A központból kiindulva 8 hektáron lehet barangolni: 2 km hosszú tanösvény és több, valódi látnivalót kínáló megfigyelő les kerül kialakításra, sőt akár kerékpáros túra keretében is lehetőség van a Hortobágy ismeretlen arcának a megismerésére.

Balmazújváros, 2012. május 13.