Debrecen helyi adót csökkent - költségvetés és beruházások 2009-ben

– Erősen kifeszítettnek nevezte

Kósa Lajos polgármester

a 2009-es költségvetést,

hangsúlyozva: akkor lehet tartani, ha nem

következik be államcsőd vagy

más drasztikus esemény.

Kiemelte: a legtöbb nagyvárostól

eltérően Debrecen nem újabb

hitelek segítségével

próbálja túlélni az

évet, sőt: nem vesz fel több

kölcsönt hanem csökkenti

adósságállományát.

 Ugyanakkor megtartja a beruházások

ütemét, az éves kiadások

több mint 10 százalékát

fordítják idén is

fejlesztésre.

– Csökkentjük a helyi

iparűzési adót a magas

hozzáadott értéket

képviselő ágazatokban, melyeket

Debrecen eddig is preferált, és

ez a kis- és

középvállalkozásokra is

vonatkozik.

 Így ebből a forrásból

0,5 milliárd forinttal kevesebb

bevételünk lesz tavalyhoz képest, de

reményeink szerint az enyhítésnek

gazdaságélénkítő

hatása lesz – mondta a

polgármester.

2009-ben teljesen új logikával

készítettük el a

költségvetést, mert a

hagyományos makrogazdasági

feltételekkel már nem volt

tervezhető. 48,8 milliárd forint a

főösszege, év végén

valószínűleg 55-60 milliárd

forinttal fogunk zárni – mondta

Kósa Lajos a Debrecen

idei gazdálkodásáról

szóló csütörtöki

sajtótájékoztatón.

– Ennyi eltérés megengedhető

és nem tervezési hibából,

hanem előre nem látható

tételekből ered: például nem

tudjuk, hányan igényelnek majd

iskolakezdési támogatást, vagy

hogy milyen ütemben érkeznek az

uniós beruházások

pályázati pénzei és ennek

kapcsán mennyi számlát adnak a

kivitelezők.

Több feladat

– Feladataink ellátására az

állam 19 milliárd forintot ad, ami a

2003-as szintnek felel meg, holott azóta

mindenféle költségek

megnövekedtek és még a

kötelezettségeink is gyarapodtak –

érzékeltette a polgármester a

helyzet súlyosságát.

– A fejlesztésekre

fordítandó összeg, 6 milliárd

forint nem lesz kevesebb mint a kiadások 10

százaléka: ezt eddig is tartottuk

és ezután is fogjuk, mert csak így

biztosítható, hogy lemaradásunk az

ország legfejlettebb

térségeitől ne növekedjen!

– hangsúlyozta a

polgármester, megemlítve, hogy

fenti arány 1998-ban még csak 5

százalék volt.

– Továbbra is ragaszkodunk a

vagyongyarapodáshoz, ami terveink szerint 8

milliárd forint lesz; természetesen a

város normális üzemeltetése

mellett. Legfontosabb

célkitűzésünk, hogy nem

veszünk fel több hitelt, illetve

elkezdjük az

adósságállomány

visszafizetését.

Utóbbi 2008 év végére az

árfolyamveszteség miatt 2,1

milliárd forinttal nőtt. Idén 3,8

milliárd forintot fordítunk tőke-

és kamattörlesztésre.

Vagyontárgyak

értékesítését is

tervezzük, ez nemrég megszerzett ingatlanok

eladását jelenti. Mi nem bocsátunk

ki kötvényeket, és nem veszünk

részvényeket; inkább az

ingatlangazdálkodásra

támaszkodunk, ezzel ugyanis

közvetlenül befolyásolhatjuk az

eseményeket.

– Fontosnak tartjuk a

beruházásokat abból a

szempontból is, hogy munkahelyeket

biztosítanak, később

pedig adóbevételt jelentenek

majd a városnak – mondta

Pajna Zoltán

alpolgármester. – A 2-es

villamoshoz szükséges

önrészből 500

millió forint terheli az idei

költségvetést, jelenleg

a

járműszállító

kiválasztása folyik. A

belváros integrált

városrehabilitációs

programján belül többek

között a Nyugati

kiskörút

építésének

és a Romkert

kialakításának

elkezdése várható

idén.

Előkészítés alatt

van a Multimodiális

Közösségi

Közlekedési Logisztikai

központ kialakítása, ez

azonban hat hónapja vár

építési

engedélyre. A neutronkutató

központ (ESS) helyszínét

illetően elhalasztották a

döntést, legkorábban

június elején

várható – sorolta az

alpolgármester. Beszámolt

még arról, hogy több,

mint 50 kisebb projekt

megvalósítását

készítik elő

összesen mintegy 27 milliárd

forint értékben, bár

ezekben egészen távoli,

konkrétumok nélküli

tervek is vannak, mint

például a Csokonai

Színház

felújítása.

Papp László,

a debreceni közgyűlés

Fidesz-frakciójának

vezetője kijelentette: idén nem

von el a város osztalékot a

Vagyonkezelő

Holdingtól, a

beruházások

finanszírozásában

pedig az EU-s források

felhasználása felé

tolódik el a hangsúly. Nem

maradnak el a kisebb, önerős

fejlesztések, így

folytatják a

játszóterek és parkok

rekonstrukcióját, belső

utak aszfaltozását, vagy az

oktatási intézmények

fejlesztését.

Kósa Lajos hangsúlyozta:

nehéz a tervezés, hiszen a kormány

naponta változtat elképzelésein a

központi költségvetést

és az adóátrendezést

illetően, ezek pedig az önkormányzatok

gazdálkodását is

befolyásolják.

Részletek:

• Debrecen éves

költségvetése -

2009.

2009-ben