Ombudsman: számos probléma van a pedagógus besorolási rendszerrel

Budapest, 2015. március 3., kedd (MTI) - Az ombudsman számos jogalkotási, jogalkalmazási és jogértelmezési problémát tárt fel a pedagógus életpályamodellnek és minősítési rendszerének kialakításával, valamint működésével kapcsolatban. Székely László megküldte korrekciós ajánláslistáját az illetékes miniszternek - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint mióta 2013-ban bevezették az életpályamodellt, pedagógusok és érdekképviseleti szervezetek beadványaikban aggályaikat osztották meg az ombudsmannal az előmeneteli és besorolási rendszer végrehajtásáról szóló kormányrendelettel kapcsolatban. Sérelmezték pótlékaik elvesztését, illetményük csökkenését, az életpályamodell bevezetésének módját, egységes visszasorolásukat, a szakmai előéletük miatt indokolt előrelépés akadályait és a nyugdíj előtt állók bizonytalan helyzetét.

Jelentésében Székely László alapjogi biztos azt írta: önmagában az, hogy mind az újonnan belépőket, mind a már a pályán lévőket egységesen a pedagógus I. fokozatba sorolták be, nem vet fel alkotmányossági aggályokat. Ez azonban fokozott felelősséggel jár: jogos elvárás, hogy a hosszú ideje kiváló szakmai munkát végző pedagógusok mielőbb a képzettségüknek, gyakorlatuknak megfelelő fokozatba kerüljenek, annak erkölcsi, anyagi megbecsültségével együtt - húzta alá.

Szintén nem állapítható meg alapjogi visszásság a nem garantált illetményelemek, így a pótlékok csökkentésével, megvonásával kapcsolatban. Arra azonban a biztos felhívta a figyelmet, hogy indokolt lehet áttekinteni, mindenhol megtörtént-e a tényleges kompenzáció. A jogbiztonság szempontjából pedig visszás, hogy a pedagógusfokozat-szerzés különös feltételeit nem a kormányrendeletben rögzítették, hanem azt az illetékes miniszter belátása szerint bármikor módosíthatja - áll a jelentésben.

Emellett Székely László szerint aggályokat vet fel, hogy a minősítő bizottsági tagsághoz szükséges szakmai továbbképzésről sem a kormányrendelet, sem más jogszabály nem tartalmaz egyértelmű szabályokat. Így az Oktatási Hivatal megtehette – a nagyszámú jelentkezésre adott válaszként –, hogy útmutatójában a rendeletben megszabottakon túl további követelményeket támasszon a jelentkezőkkel szemben.

Az alapjogi biztos felkérte az emberi erőforrások miniszterét, gondoskodjon arról, hogy a hivatal útmutatója legyen összhangban a kormányrendeletben álló feltételekkel, azokhoz képest többletkritériumokat ne írjon elő. A biztos emellett kezdeményezte, hogy a minősítő bizottság összes tagja, így az intézményvezető és az általa megbízott dolgozó számára is kötelező legyen a továbbképzés.

Az ombudsmani vizsgálat azt is feltárta, hogy a szaktárca törekvései ellenére a kormányrendelet nem tartalmaz olyan szabályokat, amelyek garantálnák a nyugdíj előtt álló pedagógusok védelmét. Székely László felkérte a minisztert, hogy vizsgálja meg a módosítás lehetőségét.

A biztos rámutatott: a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők javadalmazása, életminősége visszahat a köznevelési rendszer egészének minőségére. A pedagógusok előmenetelében, besorolásában pedig közös társadalmi érdek a stabilitás és a kiszámíthatóság. A rendszer hibái közvetve vagy közvetlenül nemcsak a pedagógusok érdekeit, elvárásait sértik, hanem a jogállamiság és jogbiztonság szempontjából is aggályokat vetnek fel - áll a közleményben.

A Magyar Nemzet kedden írt arról, hogy az életpályarendszer gyakorlati tapasztalatai, köztük az ombudsmani észrevételek figyelembevételével a közeljövőben néhány ponton módosítják a pedagógus-előmeneteli rendszerről szóló kormányrendeletet, majd a pedagógusok minősítési rendszeréről szóló tájékoztatót.

- MTI -