Jegyzet: Hordd el… magad!

Március utolsó hétvégéje piros betűs ünnep volt a guberálók számára Nyíregyházán. A jó előre meghirdetett lomtalanításra természetesen nemcsak a lakosság készült, hanem a rászorulók is – hol szólóban, hol falkában, egyesek Csepel biciklivel, mások utánfutós kocsival, kisteherautóval. Palicz István jegyzete.

Hajnaltól késő estig felváltva portyáztak és őrködtek a gubisok lopott kincseik felett, míg meg nem érkezett a „mentesítő járat”. Igen, lopott holmikról van szó. Az évek óta hatályos hulladékgazdálkodási törvény értelmében ugyanis a lomtalanításkor kirakott cuccok a közszolgáltató tulajdonát képezik, azokat tehát elméletileg csak a cég emberei vihetik el. A gyakorlatban persze ez nem így működik: a szolgáltató szerintem titkon örül, hogy megkönnyítik a dolgát, a szemétmaffia pedig nem hagyja „kivenni a szájából a falatot”. Esélyük sincs érvényesülni ilyenkor a betolakodó sorstársaknak, de még a törvény nevében fellépő polgárőrnek, közteresnek sem, hacsak nem rendőri erősítéssel érkezik.

Alapvetően semmi bajom nem lenne a lomisokkal, ha viselkedésük legalább az emberi minimumot megütné. Nem hiszem, hogy bárki sajnálná tőlük a hasznavehetetlen, értéktelen holmikat, de joggal háborodunk fel, ha hangosak, agresszívek, és „hálából” nejlonszatyrokkal ékesített májusfákat, bokáig érő szeméttengert hagynak hátra. Nem beszélve azokról a „szemetekről”, akik társasházak pincéjébe, garázsokba is belopóznak, hogy gyűjtögessenek.

- Palicz István -