A rombolóbombák fénye

Nyíregyháza - Nyíregyházán tizenöt perc alatt vált a földdel egyenlővé a vasútállomás.

A megyei Levéltár „Arcok és könyvek a történelemtudomány műhelyéből” című sorozatának keretében december 11-én, csütörtökön délelőtt egy izgalmas, egyben megrázó, Debrecen és Nyíregyháza 1944-es bombázásáról szóló szemináriumon vehettek részt az érdeklődők. A Jósa András Múzeumban helyet kapott ülés telt házas közönsége előbb Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar megyei Levéltár direktorának vetítéssel egybekötött beszámolóját, majd dr. Bene János múzeumigazgató előadását halhatta a második világháború derekán történtekről.

Három hullámban

Dr. Bene János előadásának elején leszögezte: a szomszédos megyeszékhellyel, Debrecennel ellentétben Nyír­egyházán nem maradtak fenn a korabeli híradások részletei, az írott sajtó 1944. szeptember 6-ára vonatkozó feljegyzései is eltűntek. Az események rekonstruálásában csupán egy 1984-ben előkerült 16 oldalas kárjelentés, egy két évvel később átadott családi fotóalbum és korabeli naplóbejegyzések segítették a szakemberek munkáját.

– A szép, kora őszi napon, aki nem dolgozott, az úton volt, a kellemes időben sokan pihentek a strandon és a parkokban. A tiszalöki lokátorok 10.45-kor érzékelték először a bombázókat és vadászgépeket. A veszély akkor tudatosult a monitorok előtt ülőkben, amikor a gépek Nyíregyháza felé fordultak. Öt perccel később a megyeszékhelyen felsikoltottak a szirénák, 11 óra után néhány perccel pedig 58 repülőgép tűnt fel, és hullani kezdtek az egyenként 250 kilogrammos bombák – előbb a vasútállomás mögötti lakatlan területeken. A második raj már célba talált, elpusztítva az állomás mellett a mozdonyfordítót, a dohánybeváltót, számos raktárt és olajtárolót. A harmadik hullám bombái szintén lakatlan területre érkeztek a hatalmas füst miatt – mondta el a múzeum igazgatója. Hozzátette: 109 repülő összesen 1076, 274 tonnányi rombolóbombát dobott Nyíregyházára 15 perc alatt.

Rosszul megépített óvóhelyek

Hatalmas volt a pusztítás: 16 sínpár sérült meg, az állomás környéki utcák a földdel váltak egyenlővé, ahogy a Népkert is. Megkezdődött a mentés, a „légósok”, a tűzoltók a vízhiány miatt azonban csak másnap reggel fejezték be az oltást. Százötvenhárman haltak meg, és sokan súlyosan megsérültek a rosszul megépített óvóhelyeken és az utcákon, hét emeletes és 163 földszintes ház vált lakhatatlanná, közel kétszáz pedig javításra szorult. A kárt 74 millió pengőben állapították meg. A Vöröskereszt még a bombázás napján 2000 embernek főzött meleg ételt és keresett átmeneti szállást 1200 fedél nélkül maradt nyíregyházinak.

A miértekre még hetven évvel később sincs biztos válasz Debrecenben

A korabeli beszámolók szerint 1944. június 2-án reggel hét órakor már 19 fok volt, egy kellemes nyári napnak indult hát, két órával később azonban borzalmas pusztítás söpört végig a debreceni Nagyállomás környékén.

– A légvédelmi szirénák 8 óra 45 perckor indultak be, az első bomba pedig pontosan húsz perccel később csapódott be, az embereknek ennyi idejük volt arra, hogy az óvóhelyekre meneküljenek – részletezte Szendiné dr. Orvos Erzsébet, s szavait kiegészítendő felhangzott a szirénák hangja.

A múzeum előadótermében ülő, jórészt nyugdíjas hallhatóságból többen összerezzentek.

– A repülők kezdetben szitakötők zümmögésére emlékeztető zaja dobhártyarepesztő zúgássá erősödött. Három hullámban érkeztek az amerikai bombázók, melyek elsődleges célpontja a vasútállomás volt. Ezeket követték a Mustangok, amik gépfegyverekkel gyilkolták a lakosságot. A helyiek szerint összesen 673 bomba csapódott be Debrecenben, csak a Nagyállomáson 155. A légiriadó 10 óra 42 perckor ért véget, s ahogy felszállt a füst és a por, megkezdődtek a mentési munkálatok. Rengetegen haltak meg aznap és később, a kórházakban, az anyagi kárt 20 millió pengőre becsülték – derült ki a hajdú-bihari levéltár igazgatójának beszámolójából. A miértekre még hetven évvel később sincs egyértelmű a válasz, a legvalószínűbb, hogy a bombázás célja a vasúti közlekedés megbénítása volt. Más elméletek szerint a japán ingabombázás főpróbáját tartották az amerikaiak 1944. június 2-án Debrecenben.

KM-CSA