Áltejfölök és kamusajtok

Nyíregyháza - Sokszor nem is tudunk róla, hogy élelmiszer-utánzatok kerülnek az asztalunkra.

Biztos mindannyiunkkal előfordult már, hogy a kosarunkban landolt egy áltej, olyan tejfölszerűség, aminek semmi köze a tejszínhez, vagy olyan pizzafeltét, ami távoli rokonságban sem áll a sajttal. De hogy lehetséges ez? A Pénzcentrum.hu megnézte közelebbről, miben különböznek ezek az eredetitől.

Sokszor találkozunk élelmiszer-utánzatokkal, és elképzelhető, hogy nem is tudjuk pontosan, melyek azok. Olcsóbbak, de hosszú távon rosszabbul járhatunk velük. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint számos példát lehet látni nap mint nap a hamisításra: többek között ha lejárt alapanyagokból készül valami, vagy ha egy olcsó terméket drága megfelelőjének csomagolásába bújtatnak. Esetleg nem engedélyezett összetevők használata (mint például a pár évvel ezelőtti pirospaprika botrány esetében, amikor míniummal keverték a fűszert), vagy a külföldi áruk magyarként való eladása esetén. Sokszor csak hatósági ellenőrzések során derül fény ezekre, de előfordul olyan is, hogy akár az áruházakba is eljuthatnak ezek a termékek.

A testület hamisításként említi a fent említett növényi zsírt tartalmazó csokoládé, illetve tejtermékek előállítását, vagy a méz cukrozását, enzimezését is. De ha új, az eredetire hajazó névvel kerülnek a polcokra, nem számítanak illegálisnak.

Vannak veszélyzónák

Legtöbbször a tejalapú termékekkel élnek vissza, így a sajtszerű vagy tejfölre hajazó élelmiszerek, és az áltej esetében. De húsipari termékutánzatokkal is találkozhatunk, ezek megvásárlásával sem azt kapjuk, mint hinnénk. Egy kenőmájas esetén például örülhetünk, ha húsz százalékban tartalmaz májat.

Az a baj, hogy ezek a termékek megtévesztik a fogyasztót, aki ha figyelmetlen, alacsony minőségű utánzat élelmiszert választhat az eredeti helyett. Hiszen ha csak az árat figyeli, a hasonló csomagolás és bolton belüli elhelyezkedése alapján könnyűszerrel kiválaszthatja azt. Ilyen megtévesztő termék például a lapka, ami ugyan nem sajt, mégis sajtként fogyasztható. Keményített növényi zsírból készül, tejet, tehenet nem lát, viszont nem is állítja magáról, hogy sajt lenne, általában sajtjellegű készítménynek nevezik. Találhatunk a polcokon habspray-t is, ami a tejszínhabbal ellentétben nem tejszínből, hanem növényi zsírból készül. De a tejpolc is veszélyzóna: ami nem tejként fut (tejital, reggeli ital, reggeli friss, stb.), abban más is van, leggyakrabban savó, permeátum, vagy növényi zsiradék. És ott vannak a „fölök”: frissföl, farmföl és ehhez hasonló készítmények. Nem hiába nem szerepel a tej előtag: bár többségük tejalapú (de nem tejszín, mint az igazi tejföl), azt turbózzák fel növényi zsírral és más adalékokkal.

KM