2013.01.25. 08:25
Jegyzet: A kérdés
<em>Rendesen felkavarta az állóvizet David Cameron brit kormányfő bejelentése, miszerint 2015 után, legkésőbb 2017 végéig népszavazást írnának ki országában az EU-tagságról (kiválni vagy maradni), amennyiben sikerül megegyezni a közösséggel a Nagy-Britanniát érintő "új viszonyrendszerről"</em>. <strong>Fabók Ágnes jegyzete</strong>.
Rendesen felkavarta az állóvizet David Cameron brit kormányfő bejelentése, miszerint 2015 után, legkésőbb 2017 végéig népszavazást írnának ki országában az EU-tagságról (kiválni vagy maradni), amennyiben sikerül megegyezni a közösséggel a Nagy-Britanniát érintő "új viszonyrendszerről". Fabók Ágnes jegyzete. Megjegyzem, azzal a lehetőséggel nem számol, hogy nem lesz megegyezés. S azt sem tudni, mit értenek "új viszonyrendszer" alatt, bár ez utóbbi biztos nekik kedvez majd.
E bejelentés azonban nem volt annyira váratlan, hiszen Cameron már hetek óta utalgatott rá. Így utólag pedig már az is érthető, hogy miért húzódtak háttérbe a brit eurokraták az elmúlt időszakban. Kivártak. S most, amikor a közösségnek a pénzügyi nehézségek mellett a tagállamok belső társadalmi feszültségeivel is meg kell küzdenie, léptek. A rizikó még így is nagy, de szinte biztos, hogy az EU végül enged a brit nyomásnak és megegyeznek. Kicsi az esély arra, hogy "elengedik" őket. De arra se sok, hogy a szigetország sorsa végül népszavazáson dőlne el.
Ennél azonban fontosabb, hogy a következő években milyen átrendeződést okozhat az erőviszonyokban, sőt a tagságban is a tárgyalási idő alatti bizonytalanság. Mély európai integráció vagy teljes felbomlás - ez lesz a kérdés, nem a britek maradása.
