Nem halevő nemzet a magyar

Hortobágy - Megismertetni a nagyközönséggel a mintegy százéves halászati hagyományokat, és közelebb vinni a halat, a halból készült ételeket a fogyasztóhoz, hogy ezek az egészséges étkek ne csupán ünnepi alkalmakkor kerüljenek az asztalra - ez a célja a hét végén megrendezett II. Hortobágyi Lehalászási Ünnepnek, amit a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. elepi tóegységében rendeznek szombaton és vasárnap.

"A magyar ember asztalán mindig helye volt a halnak. Legyen az fényes uralkodói asztal, vagy egyszerű paraszti konyha. Aki egyszer részese volt a hagyományos lehalászásnak, az talán a halaspultnál is szívesebben választja a magyar pontyot, mint valamely nálunk nem őshonos fajt" - fogalmazott üzenetében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki elvállalta a rendezvény fővédnökségét, de végül mégsem tudott a tóparton jelen lenni. Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója arról beszélt, hogy az ősz mindig az aratás ideje, hiszen ilyenkor látja meg a gazda, hogy mit is ér a munkája. - Köszönjük a halgazdaságnak, hogy megteremtette ezt a speciális aratási ünnepet, amit a lehalászás jelent, és hogy a nagyközönség számára is lehetővé tették ennek az élménynek az átélését - fogalmazott a vagyonkezelő első embere.

Hálószentelés után

Miközben a megszentelt hálóval már javában zajlott a halászati bemutató, az üstökben pedig rotyogott a jóféle halászlé és az árusok is keddvel kínálták tájjellegű portékáikat, Lupsán Róbert vezérigazgatót az idei eredményeikről kérdeztük. A hét tóegységben összesen hatezer hektáron gazdálkodó állami tulajdonú cég vezetője elmondta, hogy két hete kezdődött náluk az őszi lehalászás, amit a következő hetekben terjesztenek ki valamennyi tóegységükre. - A lehalászott állomány egy része már most a boltokba kerül, a többit pedig átrakjuk a teleltető tavakba, hogy az ünnepi dömping idején is mindenki megtalálhassa a kedvére valót. A halmennyiség több mint 70 százaléka ponty, húsz százaléka busa, a többi pedig amúr, illetve ragadozó, nagyrészt harcsa. Idén mintegy 10 ezer mázsás termést várunk, de ez csak becslés, elvégre a tavak aljára mi sem látunk le. Az ár idén is érzékeny kérdés, hiszen az egyre növekvő termelési költségeket csak nagyon mérsékelten lehet a kereskedelemmel elfogadtatni - utalt az évtizedes problémára Lupsán Róbert, aki úgy látja, hogy bár mi magyarok nagyon kevés halat eszünk, a fogyasztói igények egyre inkább tolódnak a feldolgozott termékek felé. - Nálunk az éves halfogyasztás 4 kiló, az Unió 10 kiló körüli átlagával szemben. Ezzel hátulról a másodikok vagyunk az EU-ban, van tehát a szakmának miért dolgozni - tette hozzá a cégvezető. HBN-PA