Nemzetközi sikerekre törnek a magyar kutyák (videó)

Mivel a jövő generációi számára is fontos, hogy megismerjék, megtanulják tartani, esetleg tenyészteni a történelmünk részévé vált fajtákat, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) 2019-ben nagyszabású iskolai programot indított, hogy általános iskolásoknak mutassa be fajtáinkat.

Ez azonban csak az első lépés volt, az idei cél még merészebb: világszerte minél inkább ismertté és kedveltté tenni nemzeti kincseinket.

Az Iskolaprogram 2019. évi projektjét lezáró, egyben az idei programot nyitó, Egerben szerdán megtartott eseményén az egri Eszterházy Károly Egyetem Gyakorlóiskolájában az „Élménysuli” keretében háromszáz gyermek nézte végig azt „A kilenc magyar kutya” című oktatófilmet, melyet Csejtei Tamás filmrendező készített, bemutatva magyar fajtáinkat: a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár, az erdélyi kopó, a komondor, a kuvasz, a mudi, a pumi és a puli fajtájú kutyákat.

A premiervetítést megelőzően sajtótájékoztatón számolt be V. Németh Zsolt, a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a kormány által 2018-ban elfogadott génmegőrzési stratégiáról.

A megállapodás keretében frissítettük a génmegőrzési intézményrendszert, bevontuk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt és a nemzeti parkokat is, mindegyiknek feladata van ebben, hiszen a génmegőrzési program a haszonállatokra is kiterjed. Ugyanakkor kiemelt szerep jut a kilenc magyar kutyafajtának, amelyek 2004 óta nemzeti kincseink, 2017-től pedig a hungarikumok sorába is beemelte őket a parlament. Ennek értelmében DNS-alapú származás vizsgálat is kötelező ezeknek a fajtáknak a tenyésztésénél, míg a többi ebfajta esetében kivonult a kormányzat a tenyésztésszervezésből – ismertette a miniszteri biztos.

Különleges bejelentés helyszíne is lett az egri iskolában tartott projektzáró, hiszen Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) elnöke a projekt idei folytatásáról is lerántotta a leplet.

Az elmúlt egy év mérföldkő volt, hiszen több előrelépést értünk el, mint az elmúlt huszonöt évben. És nincs megállás, a program idén is folytatódik. Ez annak a stábnak a munkáját is elismeri egyben, amelynek tagjai 2019-ben a kilenc magyar kutyafajta iskolások körében történő megismertetésével foglalkoztak, idén pedig a külföldi terjeszkedés a cél – szögezte le Korózs András, hozzátéve: Nem véletlen mindez, hiszen Magyarország a 2021-es Európa Kutyakiállítás megrendezési jogának elnyerésével tizenöt éven belül már a harmadik kutyás nemzetközi rendezvénynek adhat otthont. Fontos ez azért is mert a kilenc magyar kutyafajtából csak kettő világszerte népszerű: a rövidszőrű magyar vizsla és a fekete puli.

A másik hét fajtának nincs elég nemzetközi ismertsége, és amikor például megszületik egy alomban kilenc magyar agár kölyök, jó ha kettőnek van gazdája. A felelős tenyésztő egyszer bepróbálkozik ezzel, de felvetődik benne, hogy miként talál a másik hét kölyöknek gazdát? Ez a program máris sikeres, hiszen megnyitotta a nemzetközi lehetőségeket számunkra. Olyan géntérképek létrehozásán, olyan specifikus betegségekre való szűrési lehetőségek kidolgozásán munkálkodunk, amelyek „piacképesebbé” tehetik a nagyvilág számára is a fajtáinkat – ismertette Korózs András.

Nemes kutyafajtáink hírnevének külföldi öregbítésében nagy segítség hazánknak dr. Jakkel Tamás személye, akit elnökévé választott a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI), és aki családjával maga is a magyar agár fajta tenyésztői közé tartozik.

Az FCI-nek 99 ország a tagja, így fontos minél több nemzettel megismertetni, a még kevésbé népszerű fajtáinkat is. Ebben nagy segítségünkre lehetnek azok az oktatófilmek, amelyekből itt Egerben is láthattunk és kezdeményezni fogom, hogy ezeket feliratozva a Nemzetközi Kinológiai Szövetség honlapján is közzétehessük. A világban leginkább a kilenc magyar kutyafajta közül a magyar vizsla és a puli a legismertebb, ezekről mindenhol tudják, mit takar a fajta neve.

De kevésbé ismert az erdélyi kopó, vagy az agár, amelyek már magyarázatra szorulnak, hogy is néznek ki, mekkorák, milyen a szőrük, vagy éppen hogyan kell tartani őket. Ezért rendkívül fontos ez az ismertetés, mert ezeknek a kutyáknak fontos lenne az országhatáron túli felvevő piac, ha a külföldi kutyatartók is felmérhetnék, hogy az ő igényeiknek teljesen megfelelnek a magyar fajták – magyarázta a nemzetközi megismertetés fontosságát dr. Jakkel Tamás.

Az Agrárminisztérium egyébként 50 millió forinttal támogatja a MEOESZ-en keresztül a tenyésztő-szervezetek szakmai munkáját és a magyar fajták népszerűsítését.