Fedezze fel Kis-Lengyelországot!

Pedig Lengyelország sok-sok látnivalót és élményt tartogat számunkra, nem mellesleg a magyar pénztárca számára is megfizethető, a hazaiakhoz hasonló vagy még jobb árakon. És bár óriási országról van szó, benne távoli vidékekkel, mégsem kell sokat utaznunk, mert az egyik legizgalmasabb része, Kis-Lengyelország (Małopolska) igen közel, mindössze 4-8 órányi autózásra esik hozzánk attól függően, hazánk melyik szegletéből indulunk.

Persze Krakkót se feledjük!

Ha még nem jártunk Kis-Lengyelország fővárosában, Krakkóban, természetesen azt se hagyjuk ki. A minimumprogram része az éjjel-nappal zsongásban lévő főtér, avagy a régi piactér (Rynek Główny) az emblematikus Mária-templommal, illetve a Wawel dombja a királyi palotával és a katedrálissal. Ha több időnk van itt, esetleg már sokadszor járunk a városban, érdemes felfedezni a „föld alatti várost”, a régmúltnak a főtér alatt rejtőző rétegeit. A Krakkó történetét bemutató múzeum Föld alatti piac című, a modern technikát és interaktív elemeket is segítségül hívó kiállítását a Posztócsarnok árkádjai alól közelíthetjük meg.

Tipp: Kóstoljuk meg Krakkó jellegzetességét, vásároljunk az utcai árusoktól obwarzankit, azaz mákkal vagy szezámmaggal szórt kerek perecet!

Magyar emlékek Kis-Lengyelországban

Az ezer évre visszanyúló magyar-lengyel kapcsolatok valószínűleg Lengyelország egyetlen szegletében sem hagytak annyi nyomot, mint éppen Kis-Lengyelországban. A magyar utazót így megannyi, szívét megmelengető látnivaló várja ezen a vidéken. Elég, ha csak annyit említünk, hogy Bem apó Tarnóban (Tarnów) született és ott is van eltemetve, hogy számos katonatemető az első világháború galíciai frontján elesett magyar vitézek nyughelye, vagy hogy a trianoni országcsonkítás következtében Lengyelországnak is jutott egy darabka a történelmi Magyarország területéből. Ezen emlékekről Hat lengyel úti cél, amelyet magyarként mindenképp látnia kell című cikkünkben írtunk nemrégiben, amelyet ide kattintva tud megtekinteni. A lengyel fővárost, Varsót bemutató cikkünket pedig ezen a helyen tudja elolvasni.

A szent pápa népe

Köztudott, hogy a lengyelek rendületlenül ragaszkodnak keresztény hitükhöz, katolikus hagyományaikhoz. Ha vasárnap autózunk e tájon, a települések templomai körül zsúfolásig telt parkolókat, a mise végeztével a templomokból kiözönlő tömegeket látunk. A lengyel származású II. Szent János Pál pápát is óriási tisztelet övezi, számos templom mellett ott áll a szobra, amely körül az emberek friss virágokkal fejezik ki hálájukat az egykori egyházfő iránt.

Ószandecben (Stary Sącz), ennek az ősi városkának a határában azt a fából készült, szabadtéri oltárt is meglátogathatjuk, ahol 1999-ben a pápa szentté avatta IV. Béla magyar király lányát, Szemérmes Boleszláv lengyel fejedelem feleségét, Kingát. A szent életű Árpád-házi királylány alapította ugyanis a település kolostorát, amelynek férje halála után maga is lakója és rendfőnöke lett. Ha már itt járunk, érdemes sétálni egyet a takaros kisvárosban, és megtekinteni közben a fallal megerősített kolostor udvarán álló templomocskát, benne Szent Kinga szarkofágját.

Ha fogékonyak vagyunk az egyházi művészetre, Tarnóban (Tarnów) – természetesen Bem apó sírja mellett – nem hagyhatjuk ki a város gótikus székesegyházát és a mellette található, a város legrégibb lakóházaiban berendezett egyházművészeti múzeumot sem. Egyedülálló gótikus szobrai, oltárképei, festményei, a középkori művészet magával ragadó egyszerűsége és természetessége elvarázsolja a kiállítás látogatóit.

Kis-Lengyelország déli része a fatemplomok hazája, úton-útfélen ezekbe a kis ékszerdobozokba botlunk. Ne rohanjunk, álljunk meg olykor, és nézzük meg némelyiket! A legkorosabb és a leglátogatottabb a világörökségi helyszínként is elismert, Szent Jakab apostol nevére szentelt istenháza Powroźnik faluja mellett, amelynek a sekrestyéjébe mindenképpen kéredzkedjünk be, ha ott járunk, mert páratlan látvány fog a szemünk elé tárulni.

Tipp: Ószandecben keressük meg Szent Kinga forrását, és igyunk enyhet adó vízéből!

Barangolás a Kárpátok között

Nem csak télen nagyszerű célpontok a hegyi kirándulóhelyek. Szecessziós épületeikkel az Osztrák-Magyar Monarchia üdülőhelyeinek békebeli hangulatát idézi Krynica-Zdrój és Szczawnica. Gyógy- és ásványvizeiknek köszönhetően nyáron is felüdülhetünk világszínvonalú wellnesshoteljeikben, vagy ha inkább erdőjárók vagyunk, túrázhatunk az őket körülölelő hegyekben.

De vízre is szállhatunk: Sromowce Wyzné falujában többed magunkkal tutajra ülhetünk, és két gorál hajós kíséretében az ezeréves lengyel-magyar határt adó Dunajec folyón egészen a már említett Szczawnicáig ereszkedhetünk. Mindeközben a Dunajec-áttörés égbe nyúló, meredek sziklafalai között páratlan látványban gyönyörködhetünk, és hallgathatjuk helyi vezetőink nemegyszer kacagásra ingerlő, a hegyi tutajosok életéhez és a táj múltjához kapcsolódó történeteit.

Tipp: Krynica-Zdrójban és Szczawnicában is keressük fel az ivócsarnokot, ahol megkóstolhatjuk a helyi források különböző ízű és hatású ásványvizeit!

Mit együnk, mit igyunk?

Bármit, nem fogunk csalódni! Ahogy a lengyel ember barátja a magyar embernek, úgy a lengyel gyomor is barátja a magyar gyomornak. Az étkezést általában ők is levessel kezdik. Ha igazán helyit szeretnénk enni, ne hagyjuk ki a fehér kolbásszal, füstölt hússal és főtt tojással készült, savanyított zsureket, na meg a céklalevest sem. Ha pedig olyasmit ennénk, aminek magyar változatával itthon is találkozhatunk, kérjünk a pincértől egy hús- vagy egy gyümölcslevest.

Ha második fogásként is tipikus lengyel ételt szeretnénk kipróbálni, és különleges kulináris élményre vágyunk, választhatjuk a mi székelykáposztánk rokonát, a bigoszt. A savanyú káposztából és húsból készített ételt a legkülönfélébb dolgokkal ízesítik: paradicsomot, borókabogyót, gombát, sőt mézet és ki tudja, még mit tartalmazhat. Ha viszont biztonsági játékosok vagyunk, kérjünk inkább valamilyen natúr sültet. Ezeket általában sertésből, marhából vagy vadból, ritkábban szárnyasból készítik, és finom szószokkal, valamint krumpli-, zöldség- vagy tésztakörettel tálalják. Utóbbit pieroginak hívják, afféle hússal, gombával vagy káposztával töltött derelye, amely bizony önálló ételként, vagy a kisebb méretű változata levesbetétként is megállja a helyét.

Desszertből is bőséges a választék, mi most mégis a lengyelek nemzeti süteményét, a sarlotkát, azaz a vékony tésztával és sok-sok almával készülő pitét emeljük ki ezek közül. Nincs olyan étterem, amelyik ne kínálná ebből a finomságból a maga verzióját.

Ha Lengyelország, akkor természetesen vodka. Valószínűleg keveseknek kell bemutatni a Zubrowkát, a Belvederét vagy a Chopint, de biztos, ami biztos: nemrégiben önálló cikket szenteltünk a lengyel tüzes víznek. Ha a rövideknél maradnánk, ne hagyjuk ki a legkülönfélébb erdei gyümölcsökből készülő likőröket sem, ha pedig gyengébbet iszogatnánk, a lengyel sörök minőségében is bátran bízhatunk. Amire viszont sok magyar valószínűleg nem gondolna, azok bizony a lengyel borok. Még nincsenek sokan, de egyre több gazda foglalkozik Dél-Lengyelországban bortermeléssel. Ők büszkén újságolják, hogy magyar kollégáiktól is sok segítséget kapnak, aminek köszönhetően minőségi nedű kerül a palackokba. Ha lengyel bor szerepel az itallapon, bizalommal rendeljünk tehát belőle!

Tipp: ha teásak vagyunk és igazán autentikusak akarunk maradni, Tarnóban a városnak nevet adó növényből készült teát, herbata tarninówkát, azaz kökényteát fogyasszunk!

Borítóképünkön Krakkó főterének a látképe a Mária-templommal és a Posztócsarnokkal, középen a nagy lengyel költő, Adam Mickiewicz szobrával