Fejtörés, hogy mit egyen a baba

Nyíregyháza - Régen a kismama az előző generáció hagyományait követte, s mindent úgy csinált a csecsemő- és gyermekgondozásban, ahogyan édesanyjától látta. Manapság viszont nem könnyű eligazodni az információdömpingen, például a hozzátáplálás szabályaira vonatkozó ajánlások és vélemények között sem. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy milyen élelmiszereket mikor adunk a babának, hiszen a táplálkozással alapozzuk meg egészségüket, immunrendszerüket.

Az első 6 hónapban az anyatejtől ideálisabb táplálék nincs a fejlődő szervezet számára. A nagyobb étkű csecsemőknél a negyedik hónaptól kezdhetik az ízek kóstoltatását is. Az új ételek bevezetésénél viszont két fogalmat érdemes tisztázni, az egyik a kóstoltatás, a másik az új ételek bevezetése – tudtuk meg Sajtos Ágnestől. A nyíregyházi védőnő felhívta a figyelmet arra: ahhoz, hogy valaki elfogadjon egy ízt, tízszer is meg kell kóstolnia, ezért a kóstoltatás egy igen fontos láncszem a hozzátáplálásban.

– Amikor már annyi adagot megeszik, hogy egy alkalommal kiváltható az anyatej, akkor beszélünk hozzátáplálásról, amit természetesen az előz meg, hogy 1-2 evőkanál új táplálékkal megismertetjük a csecsemőt. A negyedik hónaptól fontos, hogy elkezdjük a kóstoltatást, hogy egy-egy íz és összetevő ne okozzon a későbbiekben problémát. A gyermekgyógyászok azt ajánlják, hogy 4-5 hónapos kortól a gyümölcsök mellé babakeksz is kerüljön a tányérra, mert így idejében megismerkedik a kicsi szervezete a gluténnal. Naponta majszoljon el egy kekszet, mert sajnos egyidőben elég későn és más táplálékkal, fehérjékkel együtt vezették be a glutént, ami megterhelte az 1 év alattiak emésztését – figyelmeztetett a szakember a fokozatosságra itt is.

– Gyümölcsökkel kezdünk: alma, répa, sütőtök, őszibarack. Ha ezt a négy gyümölcsöt elfogadja, és nincs semmilyen kellemetlen tünete: széklet megváltozik, bőrpír vagy foltok, puffadás, akkor szélesíthetjük a palettát. Jöhet a sóska, rizs, édesburgonya, burgonya. Hat hónapos kor felett elkezdhető a komplettálás, azaz a teljes értékű fehérjék fogyasztása: a csirkemell és a csirkemáj után 8-10 hónapos kortól a sajtok, túró, tojássárgája, majd egyéves kor felett a tojásfehérje, illetve a vörös húsok – sorolta Sajtos Ágnes.

Gyakori kérdések

A védőnőtől gyakran kérdezik meg az anyukák, hogy mikor adjanak darabos ételt a kicsiknek.

– Az első fogak harapásra valók, nem rágásra. A babák az ínyükkel is képesek „rágni”, a jól feldolgozott, pépesített ételektől nem kell félni, mert éppen a rágástechnikát tanulják meg. Egy másik visszatérő probléma az allergia. Teljes tejet nem ajánlunk túl korán, köztudottan a legtöbb allergiás megbetegedést a tejcukor és a tejfehérje okozza. Mindenképpen fontos, hogy egyszerre csak egy ételfélét vezessünk be, ne kettőt, hármat, mert akkor nem tudjuk kontrollálni az allergiás reakciókat. Az apró, vörös kiütéssel járó foltok gyanúsak, a híg széklet vagy hirtelen fellépő hasmenés ugyanúgy orvosi kivizsgálást igényel, főként, ha többször megismétlődik – hangsúlyozta a védőnő, aki elmondta azt is, hogy az ételek adagolásban nagy segítséget jelentenek a csecsemők számára kialakított tányérokon lévő jelzések, illetve a fém helyett higiénikusabb a műanyag- vagy szilikonkanál.

Üveges vagy házikoszt?

Sok vitát vált ki ez a kérdés. Van, aki ragaszkodik hozzá, hogy otthon készült, főtt ételt fogyasszon a kicsi, mert hát „ki tudja, mi van a boltiban”, s lássuk be, az utóbbi évek élelmiszer-biztonsági ellenőrzései során hívtak vissza bébiételeket, babaásványvizeket az áruházak polcairól.

Az anyukák másik tábora viszont azért is voksol az üveges bébiételre, mert kényelmes, bárhol elő lehet venni, nincs maszatolás a főzéssel, és pontosabbak az adagok is. Nincs jó vagy rossz ebben a kérdésben. Inkább az mondható el, hogy a jól evő babák szinte mindent megesznek.

KO