Komposztáló: hihetetlen, mi történik a konyhai hulladékkal egy év alatt

A komposztáló praktikus megoldás: a fűnyesedék, a hullott avar, a levágott ágak és a konyhai hulladék mind mehet bele. A növekedő dombocskában aztán minden, ami rákerült, lebomlik, és a folyamat végére tápanyagokban gazdag humusz keletkezik. Ez igazi kincs a kertben, hiszen a zöldségek, virágok, dísznövények alá bátran kiszórhatjuk, de ültetőgödrökbe is adagolhatunk belőle. 

Ha komposztálunk,  jelentősen csökken a háztartási szemét mennyisége és tisztább marad a kuka! Nem véletlen, hogy egyre többen terveznek komposztálót a kertjükbe.  Jót teszünk a környezetnek, hiszen a zöldhulladék újrahasznosul, táplálja a növények új generációját – sorolja a komposztálás előnyeit a Lakáskultúra cikke. 

Lehetőleg ne a napra kerüljön

A legjobb hely a komposztálónak a kert egy félreeső, ám a házból könnyen megközelíthető része. De a legfontosabb, hogy félárnyékos helyen legyen. Arra is érdemes figyelni, hogy a szomszédokat ne zavarja.

Elkészíthető házilag is, egyszerűen

Ha van otthon építkezésből maradékanyag, akkor némi kézügyességgel, akár házilag is készíthető komposztáló: lehet fémhálós, vesszőből fonott, de használt raklapokból épített is. 

Arra minden változatnál figyelni kell, hogy jól szellőzzön, és könnyen lehessen benne forgatni az anyagokat, tehát hozzáférjünk a kupachoz. 

Ahhoz, hogy beinduljanak a lebontó folyamatok, nem mindegy, hogy mit és milyen arányban teszünk a komposztba. Figyelni kell a nitrogén és a szén arányára, hiszen, ha valamelyikből nincs elegendő, akkor nem a lebomlás, hanem rothadás indul be, és bűzös lesz a komposztáló (ideális esetben szinte semmilyen szaga nincsen). Így érdemes tartani a helyes arányokat: 

Válogatni kell a szerves hulladékot is!

Nem kerülhet bármi a komposztálóba: húsféléket, nagyobb csontokat tilos belerakni, ahogy sütés után maradt olajnak, illetve a vegyszereknek sem itt a helye.

Mikor érdemes belevágni egy komposztáló megépítésébe? A választ ide kattintva találja.