Izgalmas korszakok feltárásába kezd a Magyarságkutató Intézet

A szervezet főigazgatója hozzátette: az államalapítás időszakából mindenki a székesfehérvári romkertet ismeri, közben itt van egy ezeréves épületünk, csak újra láthatóvá kell tenni, a feltárás pedig rengeteg új ismerettel gazdagíthatja a magyar történelmet. A kutatók megpróbálják a szeptemberben kezdődő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus idejére legalább részben bemutatni az eredményeket, hogy – mint a főigazgató fogalmazott – a vendégek láthassák azt a teljesítményt:

„Mi magyarok már ezer évvel ezelőtt is gyakoroltuk, építettük a kereszténységet, és ennek emlékeire is vigyázunk, feltárjuk, büszkén bemutatjuk a világnak.”

Hozzátette: az Árpád-ház-program részeként többek között a székesfehérvári osszáriumban található csontok vizsgálatát, illetve azok azonosítását szeretnék elvégezni. Több Árpád-házi leszármazott archeogenetikai vizsgálatával is igyekszünk a több mint 400 éves Árpád-dinasztia tagjait azonosítani – mondta a főigazgató.

Irány a török, grúz és örmény levéltárak!

A főigazgató elismerte: nagy várakozás van az intézet tudományos tevékenységével kapcsolatban, hiszen sokan az eddig egyoldalúan bemutatott magyar őstörténet új fejezeteit szeretnék megismerni.

Szeretnének megfelelni ennek a kihívásnak, de szigorúan a tudományos módszerek alapján, ami időigényes, aprólékos és kitartó munkával jár. Nem lehet az elmúlt évtizedek mulasztásait néhány hónap vagy év alatt behozni, a legfontosabb, hogy induljon el a kutatói munka

– mondta. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: 2020-ban Isztambulban is megkezdődnek a levéltári kutatások, és előkészítés alatt állnak a grúziai és örmény levéltárak magyar vonatkozású, gazdag forrásainak feldolgozásai.

Befogadta őket a tudományos közélet

Horváth-Lugossy Gábor kiemelte: a legfontosabb eredmény, hogy a hazai és nemzetközi tudományos közélet hamar befogadta az intézetet, így sorban születnek az együttműködési megállapodások egyetemekkel, tudományos és kutatóintézetekkel Oroszországban, Kínában, Mongóliában, Iránban, az Egyesült Államokban, Kazahsztánban és a Kárpát-medence országaiban. Jelenleg Magyarországon kívül eddig 16 országban fejtettek ki tudományos tevékenységet.

Fontos kiemelni, hogy tavaly, az alakulás évében már kilenc szaktudományos vagy tudományos ismeretterjesztő könyvet adott ki az intézet, továbbá 12 könyv megjelentetésében vett részt szakmai partnerként. – Idei kiállításaink közül örömmel ajánlanám az érdeklődők figyelmébe a Magyar világ 1938–1940 című időszaki kiállítást, amely a Magyar Nemzeti Múzeumban látható – mondta a főigazgató.

Trianon évfordulójára is készülnek

– Talán sokaknak még furcsán hangzik, de ma már inkább arra a kivételes teljesítményre hívjuk fel a figyelmet, amely a magyar megmaradás sorsfeladatának példás elvégzéséről szól – mondta Horváth-Lugossy Gábor azzal kapcsolatban, hogy idén hogyan készülnek Trianon évfordulójára.

„Nem minden nép bírt volna ki egy ekkora csapást. Gondoljunk bele, hogy száz éve egy tollvonással elvették az ország kétharmadát, ez a gazdasági élet számaira lefordítva valójában a termőföld 61,4, a faállomány 88, a vasúthálózat 62,2, a kiépített utak 64,5, a nyersvas 83,1, az ipartelepek 55,7, a hitel- és bankintézetek 67 százalékának elvesztését jelentette. Ezek után mi még mindig itt vagyunk erőnk teljében a Kárpát-medencében, és még mindig kiemelt szerepünk van abban, hogy biztosítsuk Európa stabilitását”

– tette hozzá. Hangsúlyozta: fel kell mutatnunk, hogy mi, magyarok nem epizódszereplők vagyunk a történelemben. Ha ez megtörténik, akkor újra erős nemzeti tudattal, büszkeségre okot adó patriotizmussal rendelkező fiatal nemzedékek nőnek fel. Ez ad majd erőt a magyar megmaradáshoz.

Új módszerekkel kutatják a magyarság múltját

A Magyarságkutató Intézet tavaly januárban alakult meg, létrehozását Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kezdeményezte. Indoklása szerint az intézet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amilyenekre eddig a tudományos belterjesség ellenállása miatt nem volt lehetőség. A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje, és magas tudományos színvonalon véleményezze, értékelje a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges.

Borítókép: Hun kori férfi koponyája három jelképes koponyalékeléssel az Attila örökösei – a hunoktól az Árpád-házig című időszaki kiállításon a Magyar Természettudományi Múzeumban 2019. október 15-én