Kína valaha volt legfiatalabb űrhajós legénysége az űrállomásuk felé tart

A Sencsou-17 űrszonda, vagyis „Isteni Hajó” és három utasa egy Hosszú Menetelés-2F rakétával szállt fel az északnyugat-kínai Csiucsuan  műholdkilövő központból. Az alábbi videó a kilövés pillanatait mutatja be:

A hat hónapos küldetést a légierő korábbi pilótája, Tang Hong-po  (48) vezeti, aki 2021-ben volt már legénységi küldetésen az űrállomáson.

A keringő előőrsre, a Tienkungra vagy kínaiul „Égi Palotára” való visszatérése új rekordot állított fel a tajkonauták két űrrepülési küldetése között eltelt legrövidebb időre vonatkozóan: a tajkonauták gyorsabban fognak forogni az elkövetkező években.

Tangnak, a 2010-es kínai űrhajósok második csoportjából több mint egy évtizedet kellett várnia, mire felvették 2021-ben induló űrrepülésére.

Ezzel szemben a Sencsou-17 legénységének társai, a 33 éves Tang Seng-csie és a 35 éves Csiang Hszin-lin , akik most először utaznak az űrbe, 2020. szeptemberében csatlakoztak Kína harmadik űrhajóscsoportjához.

Már elindították az űrhajósok negyedik csoportjának kiválasztási folyamatát, és doktori fokozattal rendelkező jelölteket keresnek a biológiától, fizikától és kémiától az orvosbiológiai mérnöki tudományokig és csillagászatig.

Kína megnyitja a kapukat a Hongkongból és Makaóból érkező pályázók előtt is.

Jöhetnek a külföldiek

Hamarosan megkezdik a külföldi űrhajósok kiválasztási és kiképzési folyamata – mondta a kínai emberes űrprogram magas rangú tisztviselője.

A NASA által vezetett Nemzetközi Űrállomáson (ISS) angol a munkanyelv, a Tienkungon viszont csak kínait használnak, így a kínai nyelvtudás kulcsfontosságú kritérium lesz a külföldi résztvevők kiválasztásában.

Az űrállomás Kína űrkutatásának fontos eleme, hiszen évtizedekre kizárták az ISS programból. Az amerikai törvények tiltják a NASA közvetlen vagy közvetett együttműködését Kínával.

A 2022 végén elkészült Tienkung legfeljebb három űrhajósnak ad otthont 450 km-es keringési magasságon, működési élettartama több mint 15 év lesz.

A Sencsou-17 űrhajósai váltják majd a Sencsou-16 legénységét, akik május végén érkeztek Tiangongba. A Shenzhou-16 legénysége a tervek szerint október 31-én tér vissza a Földre.

Kína 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, és azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra. Peking már több mint ezer tudományos kutatást végzett el az űrben, köztük olyan vizsgálatokat is, mint a növények alkalmazkodása az űrbéli körülményekhez, vagy hogy miként viselkednek a folyadékok a mikrogravitációban.