Periodikus mintázat

2022.07.22. 18:00

Erős „szívdobogás” jön az űr mélyéről

Címkék#FRB#Nature

Csillagászok egy rejtélyes, ütemes rádiójelet észleltek, amely a „szívdobogáshoz hasonlóan” ritmikusan lüktet a mélyűrben.

Bár kínálná magát valamilyen ezoterikus magyarázat, minden bizonnyal nem földönkívüli, vagy más titokzatos lények üzenetéről van szó.

Az FRB 20191221A-nak nevezett gyors rádiókitörés (fast radio burst, azaz FRB) ismeretlen helyen keletkezik.

A legtöbb FRB legfeljebb néhány ezredmásodpercig tart, de az új jel sokkal hosszabb – körülbelül 3 másodperces –, így ez a valaha felfedezett leghosszabb. Ráadásul a rádióhullámok kitörései 200 milliszekundumonként ismétlődnek, szívdobbanásszerű ritmusban, tehát ez az FRB a legegyértelműbben periodikus mintázatú. A kutatók eredményeiket július 13-án tették közzé a Nature folyóiratban.

A gyors rádiókitörések néhány milliszekundum alatt több energiát bocsátanak ki, mint a Nap egy év alatt.

A csillagászok régóta töprengenek e hirtelen, fényes felvillanások forrásán. Mivel azonban az FRB-k túlnyomórészt több millió – vagy akár több milliárd – fényévre lévő galaxisokból törnek ki, és gyorsan, gyakran csak egyszer lobbannak fel, eddig nehezen tudták azonosítani a forrásukat.

2020-ban, amikor először észleltek FRB-t a Tejútrendszerben, egy magnetárra, vagyis erősen mágnesezett, gyorsan forgó, halott csillag héjára tudták visszavezetni az FRB eredetét. A magnetárok és kevésbé mágnesezett rokonaik, a pulzárok a neutroncsillagok különleges típusai, amelyek a csillagok robbanásszerű halála után visszamaradó, ultrasűrűségű csillagtestek.

A pulzárok és magnetárok szokatlanul erős mágneses mezővel rendelkeznek, amely gyakran több milliószor vagy billiószor erősebb a Földénél, és mivel gyorsan forognak az űrben, pólusaikból intenzív elektromágneses sugárzást bocsátanak ki, mint egyfajta kozmikus világítótornyok. A tudósok nem biztosak abban, hogy minden FRB magnetároktól származik.

Míg a legtöbb FRB egyszeri esemény, néhány ismétlődik – néha egyetlen rövid kitörés formájában, máskor pedig több időszakon keresztül.

„Nem sok olyan dolog van a világegyetemben, amely szigorúan periodikus jeleket bocsát ki”–  mondta a tanulmány társszerzője, Daniele Michilli, a Massachusetts Institute of Technology asztrofizikusa. „A saját galaxisunkban ismert példák a rádiós pulzárok és a magnetárok, amelyek forognak, és világítótoronyhoz hasonló sugárzást bocsátanak ki. És úgy gondoljuk, hogy ez az új jel magnetár vagy pulzár lehet.”

„A jövőbeli teleszkópok azt ígérik, hogy havonta több ezer FRB-t fedeznek fel, és akkor talán még sokkal több ilyen periodikus jelet találunk majd.” – mondta Michilli.

Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!