Internetes banki csalásokra lehet számítani a karácsonyi időszakban

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség szóvivője elmondta: a pandémiás időszakban még gyakoribbá vált a kártyás és internetes fizetés. Bár Magyarország a második legkedvezőbb helyen áll a bankkártyás csalásokat tekintve az EU-ban, az utóbbi időben mégis gyakrabban próbálkoznak bűnözői körök, ezért érdemes néhány egyszerű szabályt betartani. A legfontosabb, hogy vigyázzunk banki adatainkra, soha ne adjuk ki illetékteleneknek, és ha ez mégis megtörtént, minél hamarabb értesítsük számlavezető bankunkat, illetve a hatóságokat – kérték.
   

Az egyik, utóbbi időben elszaporodott elkövetési forma, amikor

újonnan feltűnő webshopok irreálisan alacsony áron kihagyhatatlannak látszó ajánlatokat, drága termékeket hirdetnek.

Sok esetben azonban a kártyás fizetéssel a gyanútlan fogyasztó valójában nem a terméket vásárolja meg, csupán regisztrál egy nyereményjátékra, ami azzal kecsegtet, hogy szerencsés esetben övé lehet a reklámozott termék. Ráadásul a vásárló az ilyen tranzakcióval egy havi díjat is vállal, amelyet automatikusan leemelnek a számlájáról. Ezekben az esetekben a kártyás fizetéssel egyúttal életbe is lép a szerződés és kizárják az utólagos reklamációt is – ismertette Sütő Ágnes.
   

Az online kereskedelemben mindig érdemes tájékozódni az eladóról, azonosítani, hogy van-e valódi telefonszáma, elérhetősége, valóban fel lehet-e venni vele a kapcsolatot.
   

Elmondta, hogy elszaporodtak a telefonos csalások is. Az elkövetők bankok nevében hívják áldozataikat, gyanús tranzakciókra hivatkozva stresszes helyzetet teremtenek és gyorsan próbálják megszerezni az áldozat banki adatait, ismeretlen programokat, alkalmazásokat telepíteni okostelefonjára, számítógépére.
   

A bankszövetség szóvivője arra is figyelmeztetett:

bank nem kéri kártyánk adatait, a PIN-kódot pedig soha senkinek nem szabad kiadni.

Ha ellenőrizni próbálunk egy idegen, gyanús hívást, kérjük legutóbbi három tranzakciónk adatait, mert azt a számlavezető banknak tudnia kell. Ilyenkor az a legegyszerűbb, ha információ kiadása nélkül megszakítjuk a beszélgetést és jelezzük a bankunknál, hogy gyanús hívást kaptunk.
   

Herédi István, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda kiberbűnözés elleni főosztályának kiemelt főnyomozója a sajtótájékoztatón elmondta: van olyan ügyük, amelyben már sok száz sértettet találtak. Arra figyelmeztetett, ha megtörtént a baj, akkor minél hamarabb jelezzük bankunknak a gyanús tranzakciót, mert minél több idő telik el, annál kisebb az esély a tranzakció megfordítására és a kár – legalább részleges – megtérítésére.
   

Simon Edina Tünde, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta: az utóbbi időben aktivizálták magukat az adathalászok és terjednek a megtévesztő telefonhívások, amelyeknek a céljuk mindig ugyanaz: banki adataink felhasználásával megszerezni a pénzünket.
   

A szóvivő hangsúlyozta: a megelőzésért a potenciális áldozatok tehetnek a legtöbbet azzal, ha körültekintően, óvatosan járnak el és egészséges gyanakvással kezelnek minden ismeretlen hívást, főleg amely banki adataikat célozza.
   

Az elkövetők általában találomra, valamilyen kitalált stresszhelyzet ürügyén hívják áldozataikat. Ilyenkor a legjobb higgadtan átgondolni, egyáltalán biztosan azonosítható-e, ki van a vonal másik végén és mi lehet a valódi célja. Soha nem szabad kiadni PIN-kódunkat és idegen alkalmazást telepíteni informatikai eszközeinkre! Ha pedig gyanús egy hívás, szakítsuk meg és azonnal értesítsük bankunkat és a hatóságokat – figyelmeztetett Simon Edina Tünde.

Borítóképünk illusztráció