A világ első sikeres táblagépe – átírta a tech korszakot

A hagyományos számítógépeket helyettesítő, billentyűzet nélküli hordozható eszközök gondolata már az 1960-as évek végén felmerült. Kereskedelmi forgalomba először 1989-ben a GRiDPad került, amely Dos-rendszert futtatott, érintőképernyőjét tollal lehetett vezérelni.

Nehezen született meg

Az Apple 1993-ban ált elő a Newton modellel, amelynek saját operációs rendszere volt, virtuális billentyűzettel és írásfelismeréssel. Ez utóbbi elég nehézkes, a Newton nagyon drága volt, ezért amikor Steve Jobs 1997-ben ismét átvette a vállalat vezetését, beszüntették a gyártást. Ugyanakkor tökéletesítésének gondolatát soha nem ejtették el, a tablet formatervét Jonathan Ive már 2001-ben elkészítette.

A cégen belül 2003-ban indult a Purple projekt a tablet kifejlesztésére, de Jobs végül a 2007-ben bemutatott, ugyanerre a platformra épülő, böngészésére, levelezésre, zenehallgatásra és filmnézésre is alkalmas okostelefonnak, az iPhone-nak adott elsőbbséget.

Egy pletyka segített a terméken

A látnoki képességekkel megáldott Jobs meg volt győződve arról, hogy a piacon helye van a számítógép és az okostelefon közötti eszköznek (ezt a rést igyekeztek kihasználni, mérsékelt sikerrel, a kis méretű és kis teljesítményű laptopok, a notebookok is).

A nagy vetélytárs, a Microsoft ugyancsak gőzerővel dolgozott az általa „slate PC”-nek nevezett tablet kifejlesztésén. A legenda szerint Jobs egy társaságban egyre idegesebben hallgatta a redmondi óriás egyik alkalmazottját, aki azt ecsetelte, hogy meg fogja változtatni a világot termékük, mert úgy vélte, a Microsoft rossz irányba halad. Mindenesetre a fejlesztést felgyorsította, a K48 kódnevet kapott projekt megvalósítására hat hónapot szabott, amelyet a fejlesztők éjt nappallá téve be is tartottak.

Jobs kezdetben beérte volna az iPod Touch zenelejátszó felnagyított változatával is, de sikerült meggyőzni, hogy a nagyobb képernyő nagyobb lehetőségekkel kecsegtet. Az Ipad újabb és újabb funkciókkal gazdagodott, és 2009 végére készen állt az, amit Jobs élete legfontosabb termékének nevezett.

Tényleg új korszakot nyitott

Steve Jobs 2010. január 27-én mutatta be az általa mágikusnak, forradalminak, új kategóriát teremtőnek nevezett eszközt, és ott helyben, egy székbe leülve demonstrálta is annak tulajdonságait. A 24,3 cm hosszú, 19 cm széles, 1,3 centiméter vastag és 680 grammos iPad 9,7 colos, azaz 24,6 centiméter átmérőjű LCD érintőképernyővel rendelkezett. Belsejében ARM Cortex-A8 processzor dolgozott 256 MB memóriával, operációs rendszere az iPhone OS 3.2 volt, 16, 32, vagy 64 gigabájtos SSD (szilárdtest-meghajtó) háttértárral kínálták. Az akkumulátor 10 óra üzemidőre volt elég, de nem volt kamerája, amit sokan hiányoltak.

Az előrendelés március 12-én kezdődött, a tablethez 2010. április 3-tól lehetett hozzájutni az Apple online boltjában és üzlethálózatában. Az iPaden remekül lehetett böngészni, szöveget szerkeszteni, zenét hallgatni, videojátékot játszani, videót nézni, elektronikus könyvet olvasni, a médiatartalmakat az iTunes, az alkalmazásokat az App Store, a könyveket az ekkor indított iBookstore boltból lehetett letölteni.

Az iPad és az iPhone megjelenésével bealkonyult az addig rendkívül népszerű, de csak zene és videó lejátszására alkalmas iPod készülékeknek, ezekből ma már csak az iPod Touch kapható.

Jóllehet a szaksajtó és az elemzők – miként korábban az iPhone, majd később az iWatch esetében – nem jósoltak neki nagy jövőt, az iPad rácáfolt várakozásukra és hatalmas siker lett.

Már az első napon 300 ezer darab fogyott, egy hónap után, amikor már világszerte kapni lehetett, kétmillió darab kelt el, az első generációból összesen 15 millió darabot vettek meg, az iPad népszerűsége meghaladta még a MacBook laptopkét is.

Az Apple piaci értéke 2010-ben 227,1 milliárd dollárra nőtt, részvényeinek árfolyama 1,8 százalékkal emelkedett, 2011-ben már a világ legértékesebb vállalatának számított. A Microsoft-papíroké viszont 1 százalékkal csökkent, és a vállalat sutba dobta hivatalosan még be sem jelentett, Courier névre hallgató táblagépét.

A táblagépből, amelynek azóta már hat generációját dobták piacra, 360 millió darab talált gazdára.

Az iPad megváltoztatta a tartalomelőállítási és -fogyasztási szokásokat, a számítógépekről való gondolkodást. Az Apple Inc. gyorsan növekvő értéke alapvető változást is jelzett: már nem az üzleti igények, hanem a fogyasztók ízlése vált a legfőbb technikaformáló erővé. Az iPad jelentőségét mutatja, hogy a Time magazin tavaly az elmúlt évtized legfontosabb technológiai újításait összegző listáján az első helyre tette.

Érdekesség, hogy az iPad elnevezés már korábban is felbukkant. Az Intel 1994-ben dolgozott egy tablet-féle eszközön, amellyel wifin számítógéphez csatlakozva lehetett volna böngészni, zenét hallgatni, képeket nézegetni. Az Intel Pad, röviden IPAD végül az Intel Web Tablet nevet kapta, és

mivel az Intel számítógépeket gyártó partnerei konkurenciát láttak benne, a már legyártott első szállítmány soha nem került a boltokba.

A japán Fujitsu cég 2000-ben vezetett be az üzleti készletek nyilvántartására alkalmas, hordozható eszközt iPAD néven, s mivel ez az Egyesült Államokban is bejegyzett védjegy volt, az Apple négymillió dollárt fizetett a névhasználati jogokért.

Az iPad hatodik generációja 2018-ban érkezett, a termékpalettán szerepel emellett az iPad Pro, az iPad Air és az iPad Mini, a család legújabb tagja a negyedik generációs iPad Pro.

Borítóképünkön Steve Jobs 2010-ben bemutatja az akkor forradalmain új iPad készüléket, amely az iPhone és a MacBook laptop között helyezkedik el az Apple stratégiájában.