Közmunkások a rommentésben

Szendrő - A műemléki közmunka tapasztalatait összegezték Szendrőben, ez lehet az alapja a jövő évi értékteremtő közfoglalkoztatásnak.

Lehet-e a közmunkával valódi értéket teremteni, a meglévő értékeinket megmenteni? A fenti kérdésre egy mintaprojekt keretében keresték a választ, aminek tapasztalatait szerdán Szendrőben összegezték az érdekeltek.

A megjelentek először megtekintették a szendrői felső vár romjait. A közmunkások a területen folyamatosan irtják a bozótot, és összegyűjtik a Rákóczi által leromboltatott várfalakból származó köveket. Mint Szaniszló János, Szendrő polgármestere elmondta, korábban már tettek lépéseket a vár hasznosítására, most a kutatások során felszínre került, romló állagú déli bástya állagvédelmén dolgoztak a közmunkások. Szaniszló János kifejtette, a program mindenképpen sikeresnek tekinthető, mert a településeknek saját forrása nem lenne az ilyen feladatokra. A térségben a munkanélküliségi mutatók rosszak – a körülbelül tizenhatezer főnyi munkaképes korú lakosságból 4-5 ezren nem dolgoznak, ugyanis itt az ezer főre eső vállalkozások száma egyharmada az országos átlagnak. Szaniszló János prognózisa szerint a térségben hosszú ideig a legfontosabb munka a közmunka lesz – bármilyen lehetőségek előtt is áll az ország.

Jövőre élesben

Demeter Ervin kormánymegbízott arról beszélt köszöntőjében, hogy a Start közmunkaprogram induló lépést jelent, a munka világába próbálja visszasegíteni az embereket. „Vállalkozásokat lehet élénkíteni, de 200 ezer személyt foglalkoztatni csak a közmunkaprogramban lehet”, mondta. A jövőben a közmunkaprogramot ott lehet indítani, ahol érvekkel tudják alátámasztani, hogy értékteremtő munkát tudnak végezni, tette hozzá Demeter Ervin. Szeptemberben indultak a mintaprogramok, ezek tapasztalatai alapján indul jövőre a teljes program – míg ebben az évben 7,5 milliárd forintot fordított erre a kormány, jövőre 130 milliárdot tervez hasonló célra költeni. „A tapasztalatokat összegezni kell, hogy versenyképes javaslatot tudjunk letenni az asztalara”, tette hozzá.

Piaci szereplőkkel

Kosdi Attila műemléki felügyelő, a kulturális örökségvédelmi iroda munkatársa összegezte a mintaprogram részleteit. Több helyszínen dolgozott együtt közmunkásokkal műemléképület állagmegóvásán. A szendrői felső vár mellett a regéci váron, Martonyiban a háromhegyi pálos kolostor, a komlóskai puszta vár és a kurityáni pálos kolostor állagmegóvó munkálataiba vonták be a közmunkásokat.

A tapasztalat az volt, hogy egy-két szakember jól boldogul tucatnyi képzetlen munkaerővel. A romokon tapasztalatot szerzett „várfalépítők” piacképes szaktudásra is szert tesznek, mert hasonló munkákba be lehet őket vonni, így a későbbiekben akár piaci alapon is eladhatják munkaerejüket. Kosdi Attila kifejtette: olyan projektekre van szükség, amelyekbe piaci szereplőket is be lehet vonni, mert a műemléki közmunka anyag- és szakemberigényes, pusztán közfoglalkoztatással nem működhet: anyagra, eszközökre, munkagépekre, műszaki engedélyeztetésre, terveztetése, munkavédelemre lehet szükség, a piaci szereplők ezeket biztosítanák, mert a jelenlegi finanszírozás ezek költségeit nem fedezi.

Szendrőben 15 ember két hónapig dolgozott: ez Kosdi Attila szerint nem megoldás, fél-egyéves időtartamra kellene felvenni az embereket, nyolc órában. A rövidebb ideig tartó foglalkoztatás nem jelent perspektívát, a rövidebb munkaidő alatt pedig a rommentésben nem lehet dolgozni – már csak azért sem, mert a romokhoz el kell jutni.

ÉM-SZP