2011.09.22. 15:14
Lillafüreden csónakáztak a sztárok
Miskolc, Lillafüred - Miskolcnak számtalan filmes kötődése van, például több Oscar-díjas is innen származik.
Miskolc, Lillafüred - Miskolcnak számtalan filmes kötődése van, például több Oscar-díjas is innen származik.
Tudják-e, hogy Miskolcon (pontosabban Lillafüreden) rendezték meg az első nemzeti filmhetet? Az információ Fedor Vilmostól van, akit onnan (is) ismernek nagyon sokan, hogy igazi lokálpatriótaként mindent tud a városról, ami valaha itt történt, és érdekes lehet. Ő talált rá e fenti hírre is: az egyhetes rendezvényt 1939 júniusában (két hónappal a világháború kitörése előtt) tartották meg. Lillafüred fontos volt a fővárosiak számára a szálló és annak festői környezete miatt. Híres színészek és színésznők özönlötték el a környéket, akik a filmvetítések után még lampionos csónakázáson is részt vettek a Hámori-tavon.
Elmosta a történelem
Az első sikeres rendezvény után hagyományt szerettek volna teremteni a szervezők, ám a háború miatt már csak egy második filmhétre futotta. 1940 júniusában már nem volt estélyi ruha és szmoking Lillafüreden, de több filmforgalmazó cég is úgy reklámozta magát, hogy napi képes beszámolókat tud küldeni a frontról.
Kilenc játékfilmet mutattak be a Palotaszállónak azon termében, amely ma az étterem. Mindezt a korabeli újság tanulmányozásából tudja Fedor Vilmos, mint ahogy azt is, hogy Turay Ida volt a filmhét legnagyobb sztárja, de Lillafüredre érkezett Erdélyi Mici, valamint Csikós Rózsi is, Tasnádi Fekete Máriát pedig itt érte a sürgöny, hogy három német film főszerepére is szerződtették. Fedor Vilmos a tavalyi CineFesten – mint a város akkori alpolgármestere – az első nemzeti filmhétről beszámoló újság hasonmás kiadását ünnepélyesen adta át a fesztivál szervezőinek.
Bár az akkori filmes seregszemle folytatását elmosta a történelem, de mint kiderült, további filmes kötődései is vannak a városnak. Miskolcon, a Szentpéteri kapuban született ugyanis Pressburger Imre, aki az első magyar Oscar-díjasunk. 1942-ben a 49. szélességi fok című forgatókönyvéért érdemelte ki az elismerést, 1949-ben pedig több kategóriában is jelölték.
Az első némafilm
Két unokájának is filmes, egyikük, Kevin Mcdonald szintén Oscar-díjas dokumentumfilmes. „Nemigen fordult még elő, hogy az Oscar-díjas unoka Oscar-díjas nagyapja szülőházát koszorúzza meg Miskolcon, márpedig ez történt az előző CineFesten” – meséli Fedor Vilmos. Mint ahogy Litkovszki Béla történetét is: a Sötétkapuban lévő hajdani fényképészszalonban dolgozott, amikor beleszeretett a mozgóképekbe. Később már Budapesten élt, amikor 1901-ben ő lett az operatőre és rendezője az első magyar némafilmnek, amelynek Fedák Sári a főszereplője.
Lengyel Menyhért drámaírónak is van miskolci kötődése: itt járt középiskolába, folytatja Fedor Vilmos. Később ünnepelt forgatókönyvíró lett Hollywoodban, Ninocska című, 1942-ben készült filmjének főszereplője nem más volt, mint a korszak ünnepelt sztárja: Gréta Garbo. Jó tudni azt is, hogy ő írta a később Bartók Béla zenéje által világhírűvé lett Csodálatos Mandarin forgatókönyvét is.
Megyénk szülötte Adolf Czukor – jegyzi még meg Fedor Vilmos – ő Ricsén látta meg a napvilágot, később az ő nevéhez fűződött a legelső hollywoodi filmgyár megalapítása. Fia, George hozza létre később a Paramount Pictures filmstudiót, a papa 1949-ben Oscar-díjat kapott életművéért.
ÉM-HM