2011.05.31. 09:40
Kézműves tábor Dubicsányban
<p>Dubicsány - Kutatás tárta fel, hogy a túlnyomórészt hátrányos helyzetű, roma származású fiatalok milyen tradicionális, kreatív kézműves mesterségek elsajátításában vennének szívesen részt.</p>
A dubicsányi Volán üdülőben május 26-május 31.között nyári tábort tartanak. Ennek előzményei majd két évre nyúlnak vissza– közölte szerkesztőségünkkel Bányiczki Lászlóné,a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógia Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet főmunkatársa, a rendezvény főszervezője, egyben a tábor vezetője.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógia Szakmai, Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet szervezésében 2009. júniusában indult a „Hagyomány- Tehetség- Korszerűség” projekt, melynek egyik eleme a megtartó képességeket segítő közösségi programok támogatása. E komponenshez tartozó tevékenységeinket meghatározó részben megyénk és az ország egyik legelmaradottabb vidékén, az Edelényi Kistérségben, Szalonna, Szendrő és Szendrőlád településen valósítják meg. Kutatás tárta fel, hogy a túlnyomórészt hátrányos helyzetű, roma származású fiatalok milyen tradicionális, kreatív kézműves mesterségek elsajátításában vennének szívesen részt. Ennek alapján született meg a kézműves szakkörök, majd pedig a nyári kézműves tábor tematikája, melynek célja az egyre inkább a múltba vesző kézműves hagyományok felelevenítése, a régi mesterségek folyamatos ápolása, elsajátítása a fiatalok számára. A cigányság népi kultúrájának a tárgyaiban nemcsak az egyes jelentékeny alkotók, kézművesek, ezermesterek tehetsége és mesterségbeli felkészültsége nyilvánul meg, hanem a velük érintkező embereken keresztül a nagyobb közösségek ízlése és igénye is.
Személyes alkotói erőfeszítéssel készíthet bárki magának és környezetének játékot, használati tárgyat, ajándékot. Tárgyi hagyományainkban jelen van a folytonosság és a megújulás lehetősége, és e tárgyakkal való érintkezés során tanulja meg az azt készítő ember tiszteletét és megbecsülését. A mesterségek fogásainak elsajátítása játékos módon történik. A fonható, a késsel faragható növényekből, fákból készíthető játékok, használati tárgyak előállításához nincs szükség drágán felszerelt műhelyre, anélkül is felbecsülhetetlen értéket állíthatunk elő: ezeket az alapanyagokat a természet közvetlenül szolgáltatja, könnyedén hozzáférhető az érdeklődők számára.
Roma mesterségek
Hagyományos cigány mesterségek megyénkben a vályogvetés, a teknővájás, és a kosárfonás. A május 26-31. között Dubicsányban, a Volán üdülőben megrendezendő nyári tábor szerves folytatása a három település általános iskoláiban a tavasz folyamán megrendezett kézműves szakköröknek – hangsúlyozta megnyitó beszédében Bányiczki Lászlóné. 30 tanuló, településenként 2-2 pedagógus, a szakkörökön is oktató fafaragó, kosárfonó és fazekas népművészek itt emelik majd magasabb szintre a tanulók eddig elsajátított kézműves kompetenciáit. A 6 napos táborban nemcsak a hagyományos cigány mesterségekben mélyülhetnek el a tanulók, hanem más különböző kézműves praktikákkal is találkozhatnak.
Az E-komponens keretén belül megyénkben már 5 helyszínen volt látható a Cigány mesterségek és foglalkozások a régi falun című kiállítás, amelynek az anyagát Szuhay Péter, a téma legavatottabb szakértője, a Néprajzi Múzeum főmunkatársa állította össze. A 10 rol lapból álló tárlat a Bódva völgyében és tágabb környezetében, de az Északi Középhegység vidékén maradva mutatja be az egykori cigány emberek mesterségbeli tudását, kézműves tevékenységét, jellemző foglalkozásait. A szerkesztő a paraszti világ utolsó fél évszázadának a munkamegosztásában próbálta megragadni a romáknak a falun belül elfoglalt helyét és szerepét. A cigányok a térségben már a Mária Terézia korabeli összeírásokban szerepelnek, leggyakrabban kovácsokként, muzsikusokként, sármunkásokként tüntetik fel őket, de sokan napszámosok, cseléde, házhoz bejáró munkások. Ekkortájt őseik közül a régóta egy helyben ülők leginkább muzsikálással, kovácskodással, pásztorkodással, vályogvetéssel, téglaégetéssel foglalkoztak, de voltak közöttük csizmadiák, különféle kosarat kötők és sokan napszámosként keresték kenyerük.
Dubicsányban a gyerekekkel Horváth Zoltán ismerteti meg a korongozási alapmunkákat, a szövéstechnikákat, a fazekasmunkákat és a gyöngyfűzést. Farkas Béla és Pácz Jánosné kézműves szakkörvezetők pedig a textílfonást, a hímzést, a kosárfonást, a fafaragást szerettetik meg a fiatalokkal.A 6 napos táborban szellemi vetélkedőkre, sport- és kulturális versenyekr is sort kerítenek, természetjárás keretében pedig ellátogattak a Galgóczi Vadászházhoz is.
Bósné Andrea szendrőládi szakkörvezető tanár úgy vélekedett, hogy az itt megismertetett emberi tevékenységek, szakmák az átélt alkotások egyúttal pályaorientálók is lehetnek a gyerekek számára. A szendrői Márió már tavaly is részt vett a helyi ismereti szakkörösök táborában. Mostani dubicsányi élményeiről is elragadtatott hangon beszélt.
ÉM-BGy