Csanyiki majális: gulyás és bugyogó

A vadasparki bejárat felől érkezünk, s nem akarunk hinni a szemünknek: fehérnemű-, edény-, szőnyeg- és függönyárusok tömkelege nyitja a sort, kétfelől. Ilyenre egyikünk sem emlékszik korábbi majálisokról. Hiába keresünk viszont virslit, a régmúlt május elsejék elmaradhatatlan kellékét, nem akadunk rá. Nem mintha nem volna mit enni, csak éppen mást: gulyáson, lángoson és pörköltön túl például az immár nemzetközivé lett gyrost és hamburgert.

Fél tizenegy: koszorúz a Munkáspárt. Több mint kellemetlen: bár állítólag az MSZP irodavezetője megígérte, még a Himnusz idejére sem állítják le a színpadi koncertet. Műsor után Káli Sándornál reklamálnak. Neki nem szólt senki, mondja a polgármester. - „Majd jövőre máshogy csináljuk.”
Külön sátrakban a pártok. De ismert arcok, párt- ás városvezetők mindenütt feltűnnek. Csak lazán, könnyedén!

Fent és lent

A felső színpad előtt főként fiatalok, ők nyilván jobban bírják a decibeleket. Az alsó körül inkább a szépkorúak üldögélnek. Maguk az előadók sem mai gyerekek, mégis fürgén járják a botostáncot, s csak úgy seregnek-forognak a népviseletben az asszonyok.
Egy hölgy saját életét rímekbe szedve olvassa fel, mire az addig görbebotra támaszkodó költő, amilyen gyorsan csak képes, elhagyja a terepet.
- Ez az egyetlen, amivel biztosan el lehet kergetni - mormogja nekünk. - Mint anno a csasztuskák, bár ebben legalább van őszinte érzelem.

Ünnep, munka nélkül

Kiss Jánosné (70), vele ellentétben, láthatóan mindent élvez, ami a színpadon, illetve ami körülötte történik.
- Az egész család tudja, hogy az év minden napján számíthatnak rám, egyedül május elsején és augusztus huszadikán nem. Ilyenkor nekem jönnöm kell, ki a szabadba, élvezem a forgatagot.
- Bizony, a feleségem nagyon kedveli a nyüzsgést - nyomatékosítja a férje. Ő kevésbé szereti, viszont a feleségét igen, így mindenkor elkíséri. Mindketten a Mivíz dolgozói voltak, így jó sok felvonulást, majálist együtt éltek át.
- Lehet, ha korábban megkérdik, mi jut eszembe arról, hogy május elseje, rávágom, hogy a munka ünnepe. De igazából nekem mindig a majális volt a lényege: a tavaszünnep. Az volt gyermekkoromban is, amikor még Zalkodon éltem. S tán ha jégeső esne, az sem tarthatna vissza - mondja nevetve.

Kapcsolódó cikkek:

• Koszorúztak is Miskolcon, május elsején
• Itt van május 1-je. A munka ünnepe (?!)
• „Itt van május elsejse..." - jegyzet
• Mini sport-majális lesz Edelényben
• A Munkáspárt a miskolci majálison
• Így ünnepli május 1-jét a megye
• Hosszú hétvége: ki fürdik, ki lovagol