Nem csempészik vissza a tandíjat

A napokban Miskolcon járt Hiller Istvánoktatási és kulturális miniszter. A felsőoktatás jelenéről és jövőjéről kérdeztük őt.

ÉM: Nemrég kerültek nyilvánosságra a felsőoktatási intézmények jelentkezési adatai. 12 ezerrel kevesebb felvételi kérelmet adtak be az idén, mint tavaly. Hogyan befolyásolja ez a felsőoktatás jövőjét?

Hiller István: A magyar felsőoktatásban immáron a legfontosabb kérdés nem a mennyiség, hanem a minőség. Az elmúlt másfél évtizedben igen jelentős mennyiségi változás zajlott le. Ezt a változást én helyeslem, de lezártnak tekintem. 1991-ben 108 ezer hallgatónk volt az országban, ebben a tanévben pedig 396 ezer, azaz majdnem megnégyszereződött a hallgatói létszám. A jelen kihívás azonban a minőség kihívása. Ezért minden olyan kezdeményezést, ami a színvonalat állítja középpontba, pártfogásomba veszek.

ÉM: Különösen a kisebb intézmények kerülhetnek nehéz helyzetbe, hiszen a csökkenő hallgatói létszám a működésüket veszélyeztetheti.

Hiller István: A történet nemcsak arról szól, hogy mennyi hallgatónk és mennyi egyetemünk van, hanem hogy ebben a világban, amikor a hallgatóság szerencsére szabadon mozog, a tudomány szabadon áramlik, megelégedhetünk-e azzal, hogy a világ első 400 egyeteme között nincsen magyar. Miközben a tehetség, miközben professzoraink tudása, a kutatásokban való részvételünk meg ennél jóval magasabb színvonalra utal. A kettőt össze kell tudni kapcsolni! Ezért azokat a kezdeményezéseket, amelyek nagyobb teljesítményre ösztönöznek - legyen ez egyéni teljesítmény vagy egy intézmény teljesítménye -, támogatni fogom. Az intézmények közötti versenynek és a regionalitásnak nagy szerepe lesz a jövőben.

ÉM: Hallgatói berkekben arról beszélnek, hogy valamilyen módon vissza akarják csempészni a tandíjat a rendszerbe. Vannak a minisztériumnak ilyen törekvéseik?

Hiller István: Hogy egészen világos legyen - hiszen történtek az elmúlt hetekben, hónapokban a felsőoktatást érintő aktuálpolitikai kérdések -, az ország úgy szavazott, hogy a részhozzájárulás, ha úgy tetszik a tandíj, ne kerüljön bevezetésre. Én ezt természetesen tiszteletben tartom a kormánnyal együtt, ennek megfelelően megtettük a felsőoktatási törvénynek azt a módosítását, amely a tandíjat eltörli. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon sem lesz Magyarországon tandíj. Következésképpen semmi olyan kísérlet, elképzelés, amely így vagy úgy a hozzájárulást a felsőoktatásba bevezetné, nincs és nem is lesz.

ÉM: A leendő hallgatók attól is félnek, hogy a népszavazás eredménye miatt drasztikusan csökken majd az államilag finanszírozott keretszám. Kell ettől tartaniuk?

Hiller István: Nem. Ezt a leghatározottabban megerősítem. Az 56 ezres keretszám, ami jelenleg az államilag támogatott hallgatói keret, marad az elkövetkezendő években is. A felsőoktatási hallgatóság két részre oszlik, 52-55 százaléka államilag támogatott hallgató, s 45-48 százalék önköltséges. Itt van egy olyan törekvés, amit én támogatok, és a színvonal emelésére alkalmasnak tartok. Tudnillik, hogy átjárás legyen két rendszer között. Az a felsőoktatás legnagyobb igazságtalansága, hogy valaki 18 évesen ír egy érettségi dolgozatot, ami aztán besorolja őt valamelyik képzésbe, és attól függetlenül, hogy a következő években tanulmányait milyen színvonalon folytatja, ő ebből nem mozdulhat ki. Én azt szeretném, hogy az állam pénzét azokra fordítsuk, akik a legjobb színvonalon tanulnak, a legtöbbet nyújtják.