A himnuszért érdemes csinálni

Pátrovics Géza, súlyemelő, edző: - Sem a diplomáciai, sem a sporteredményekre nem panaszkodhatunk, ami 2007-et illeti. Sikeresen megrendeztük a masters világbajnokságot Kazincbarcikán, itthon szereztem tizedik vb-aranyamat. Picit keserűséggel töltött el, hogy nem itt vehettem át a Hall of Fame elismerést, erre jövőre fog sor kerülni Görögországban. Nagyon jól esett, hogy sportban, Lipcsei Péter után bekerültem a ,,Barcikai Csillagok" közé.

Daragó Lászlóné, sportigazgató: - A Magyar Diáksport Szövetség és a megyei DST 20 éves miskolci ünnepsége, a diákolimpia fináléja, a kapcsolódó rendezvények, ez más volt számomra, hiszen a diáksporthoz a kezdetektől fogva kötődöm, benne dolgozom, érzelmileg jobban megérintett. Aztán nemrég Párizsban jártam egy delegációval, ahol a híres Bercy-csarnokban megtekintettük a magyar-orosz női kézilabda vb-meccset, az a milliő, légkör nagyon megfogott.

Szakolczai Fédra, válogatott kajakos: - Természetesen a két Európa-bajnoki győzelem jut eszembe elsősorban... A felkészülés előtt sérült voltam, nem tudtam, hogy ezt a kihagyást hogyan fogom tudni bepótolni, szerencsére minden jól alakult. A dobogó legtetején állni szuper, felemelő érzés volt, korábban még sosem szólt nekem a magyar himnusz, ezért a pillanatért érdemes dolgozni, csinálni. Szeretném ugyanezt az érzést a későbbiekben, nagyobb versenyeken is átélni.

Barták László, asztalitenisz-elnök: - Mindenevő vagyok, sok sportágat szeretek, ezért nehéz bármit kiragadni. Talán a magyar női asztalitenisz csapat Európa-bajnoki győzelme az, ami élre kívánkozik. Megyei szinten soha ilyen mozgalmas évet nem zártunk. Másodszor rendeztük meg az országos bajnokságot Miskolcon, Tiszaújvárosban pedig ranglista-versenyt. Ilyen két rangos eseményre egy esztendőben nem került sor, mióta én vagyok a szövetség vezetője.

Fuhrmann Géza, sportiskola-igazgató: - Kettőt szeretnék kiemelni: az egyik a Balogh Gabi által irányított gyermek kosárlabdacsapat ezüstérme a nyíregyházi fináléban. A másik ,,nagy pillanat" a debreceni rövidpályás úszó Európa-bajnoksághoz kötődik. Láttam ugyanis Cseh Lacit négy percen belül úszni 400 méter vegyesen. Úgy mentem el, hogy tudtam, meg fogja csinálni, hogy képes a világcsúcsra. Ez volt életem hatodik olyan rekordja, amit élőben éltem át.