Debrecen mint kultúrváros

Ünnepre jöttünk, énekszóra – fogadta az érkezőket a Tóth Donát vezette Canto Armonico kórus. - Nemcsak lokálpatrióta elfogultság, hanem tények ezrei bizonyítják, Debrecen az elmúlt évezredben fontos, bizonyos területeken meghatározó szerepet játszott a magyar nemzeti művelődés terén – fogalmazott dr. Bényei Miklós helytörténész a Méliusz Juhász Péter Könyvtár kultúranapi ünnepségén kedden. Miske László színművész a Himnusz elmondására vállalkozott, még a közönség is besegített neki, amikor a megható pillanatban elakadt a szava.

A kollégium diákja

Nemzeti himnuszunk költője, Kölcsey is a Református Kollégium diákja volt, szinte itt nőtt fel, de sorolhatnánk előtte és utána a szellemi nagyságokat Fazekas Mihálytól Latinovits Zoltánig – folytatta a helytörténész. Ott kezdődött a helytörténeti gyűjtés, amit a város intézményei, könyvtárai, múzeuma folytatott. Reprezentatív helytörténeti kiállításnak adott otthont a Méliusz, Debrecen kulturális életének elmúlt 100 éve elevenedett fel könyvek, folyóiratok, újságok, fényképek, múzeumi tárgyak által.

Friss kommunikációs eszközök is szerepeltek, korabeli hang- és filmfelvételekbe tekinthettünk be. A Déri, a Csokonai, a Vojtina is „standolt” az ünnepségen, de a cívisváros Kárpát-medencei és külföldi kapcsolatainak emlékeit is láthattuk, olvashattuk.

Az első „megbízás”

Pár hete régóta érlelődő folyamat vált valóra. A Debreceni Városi Könyvtár 2013. január 1-től egyesült a Méliusz Juhász Péter Könyvtárral. A megyei és városi könyvtár integrációjának eredményeként 2013. januártól a Helytörténeti Fotótár (Hatvan u. 57.), a Központi Olvasóterem (Batthyány u. 18.) és a Zenei Könyvtár (Piac u. 26/a) a Méliusz Juhász Péter Könyvtár központi épületébe (Bem tér 19.) költözött. Az egyesülés első „megbízása” volt a kultúranapi rendezvény, amely célja, hogy feltárja a szellemi múlt rejtettnek vélhető, de a gyűjteményekben fellelhető kicsiny hányada.