Böde kétszer

Böde Dániel két gólt rúgott szombaton. Nem a Madocsa SE mezében, a megye kettőben, hanem az NB I-ben, a Paksban, amely ezzel idén először nyert, mindjárt 4-1-re, a Puskás Akadémia otthonában. A 83. percben becserélték, a 84.-ben és a 87.-ben betalált. Mindkétszer kontrából, amihez, ugyebár, futni kell, ráadásul gyorsan. Az elsőt ballal átvette, felpörgette, jobbal bevágta, a másodikhoz elég volt a jobbosa. No meg az, hogy a védője mögé ért. A legnagyobb sprintet azonban csak ezután vágta ki, majd nadrágféken csúszott a szurkolók felé, a két öklét rázta és teli torokból ordított. 

Talán ezt tette – gatyafék nélkül, de üvöltve – Waltner Róbert, a tavaly májusban kinevezett vezetőedző is, ha nézte televízión a mérkőzést. Igen, már csak ott, mert két hete menesztették. Ő volt az, aki Bödének egyre kevésbé, később egyáltalán nem talált helyet a csapatban, ősszel vissza is vezényelték az NB III-as kerethez. 

Csakhogy a Paks megrekedt, süllyedni kezdett, és ez az első osztály tizenkettes létszáma miatt három-négy balul sikerült meccs után már a kiesőzónát jelenti. Waltner ezért ment, Böde pedig jött. Na, nem edzőnek, játékosnak. 

Ez még nem lepett meg túlságosan; igaz, elmúlt harminchat éves, de azon kevesek közé tartozik, aki a szó hagyományos értelmében tud még focizni, egyenlő felek küzdelmét eldönteni. Ehhez labdarúgásban kilencven helyett elég lehet fél perc is, itt nincs egy mérkőzésen száz kosár vagy hetven gól, hanem adott esetben csak egyetlenegy. Aki azt rúgja, az a király. Böde kettőt rúgott három perc alatt. A legnagyobb meglepetést nekem mégis azzal okozta, hogy szikárabbnak tűnt, mint fénykorában. Pedig éppenséggel megtehette volna, hogy azt mondja, a végétől eltekintve szép volt, jó volt, elég volt, és beugrik a madocsai nagybőgőbe, aztán ki se száll onnan, amíg világ a világ. 

De nem tette, mert még akart valamit. Nem hinném, hogy bizonyítani, Waltnernak végképp nem. Aki hét, egyáltalán nem szűk esztendő során bajnok, gólkirály és közönségkedvenc lett a Fradinál, annak erre nincs szüksége.
 

Ez az, ami pótolhatatlan, évek és kilók számának változásától független. 

Ettől persze még nem fog minden meccsen kettőt hinteni. De szombaton, zalaegerszegiként nem lennék nyugodt, ha azt látnám, hogy a hajrában feláll a paksi padról, és elkezd melegíteni.