A vaspapucsosok viadalai

Nagyhalász - Három rangos nemzetközi versenynek és két hazai bajnoki futamnak volt remek házigazdája a nagyhalászi ovál.

Az idén már nem zúgnak a salakmotorok a halastó mellett, a Nagyhalász Speedway Ringen véget ért a szezon. Nem is akármilyen volt, hiszen öt rangos versenynek adott otthont a nagyhalászi ovál.

Remek az infrastruktúra

Volt páros Európa-bajnoki elődöntő, két nemzetközi sorozat, a MACEC Kupa és Barátság Kupa is itt kezdődött, valamint az egyéni magyar bajnokság második és harmadik futamát is itt rendezték. Remek futamok sorát láthatták a nézők, talán a Barátság Kupát lehet még külön kiemelni, itt volt izgalom és bukás bőven. A magyar bajnokság zárása után Magosi Norbert örülhetett, hiszen a szegedi motoros negyedszer végzett élen a hazai pontvadászaton.

– Úgy vélem, sikeres évet zártunk – kezdte értékelő visszapillantását Albók József pályatulajdonos, a Nagyhalászi Speedway elnöke. – Igaz, az időjárás nem volt mindig kegyes hozzánk, mert nagy eső után is kellett versenyt rendeznünk, de a pálya infrastruktúrája olyan, hogy mindez nem okozott gondot.

Extraligás sztárok

Mind az öt versenyt az előre tervezett időpontban meg tudtuk rendezni, nem kellett halasztanunk. Az öt versenyből a legizgalmasabbak a magyar bajnoki futamok voltak. Ebbe beszálltak az extraligások, úgy mint Jakob Jamrug, vagy Stanislaw Burza. Ők és néhány külföldi már eleve színvonalat garantáltak és szerencsére a magyarok is fel tudtak nőni ehhez, hiszen ha Benkő Roland motorja nem rakoncátlankodik, még több pontot gyűjthetett volna össze, vagy ha Magosi Norbi a második fordulóban jobban koncentrál, akkor dobogóra is állhatott volna. A záróverseny volt számomra a legizgalmasabb, a versenyzők kiszolgálták a nézőket. Ebből a színvonalból jövőre sem akarunk engedni.

– Az, hogy sikeresen rendezhettük meg a versenyeket, az igazi csapatmunka eredménye. Köszönet jár az állandó segítőknek, pályamunkásoknak, versenybíróknak, illetve a főtámogatóknak (Heineken, Hell), valamint a helyi és megyebeli vállalkozóknak – így Albók József.

ML