Egy bátor nyíregyházi hajós, két evezőlapát és több mint kétezer kilométer a végtelen óceánon

Nyíregyháza - Az egész egy könyvvel kezdődött. Tíz esztendeje, hogy Orha József olvasott az óceán átevezéséről. Izgalmas és érdekes volt, ám akkor nem is gondolta, hogy ez alapozza meg élete eddigi legnagyobb kalandját. Két esztendeje, amikor a harmadik ikszen átlépett, eldöntötte, hogy ő is belevág.

– Harmincéves voltam, nem kellett még egy gyerek miatt aggódnom, úgy éreztem, ha meg akarom csinálni, akkor most kell belevágnom – indította a beszélgetést a kezdeteknél Orha József, aki gépészmérnök, felsőfokú pénzügyi képesítéssel is rendelkezik és az Orha Művek Kft. ügyvezetője. – Felvettem a kapcsolatot a hatszoros óceánátkelő Rakonczay Gáborral, az egyetlen magyarral, aki eddig egyedül átevezett az óceánon. Ráadásul kétszer is. Nagyon készséges volt, mindenben segített, tanácsot adott és elkezdtük a közös előkészületeket.

Ennek része volt a fizikai felkészülés. Az elmúlt esztendőben több spartan race-t (terep- és akadály-futóversenyt) teljesített itthon és külföldön. Lefutott több félmaratont, teljesített Londonban egy maratont. Hetente többször edzett, az evezés technikáját pedig gépen csiszolta. A fizikai felkészítéssel párhuzamosan az ismereteit is gyarapította, Rakonczay Gáborral a következő „tantárgyakkal” ismerkedett meg: tengeri navigáció, térképismeret, GPS és VHF rádió használat, túlélési és evezési technikák, az átevezés egyéb kérdései.

Közben elkészült a speciális epoxigyantából kialakított Spartan nevű hajó. És amikor minden, a hajós és a hajó is készen állt, sikeres volt a balatoni borításteszt, jöhetett a nagy utazás Portugáliába, Lagos városába. Tavaly decemberben itt tették vízre a Spartant.

A tervek szerint az első szakasz 1500 kilométer volt, a célt a Kanári-szigetek, Las Palmas jelentette. Innen indult volna a második, a hatalmas kihívást jelentő óceánátkelés. Hatvan–nyolcvan nap alatt kellett volna megtennie az 5200 kilométert, és megérkeznie a karibi térségbe, Antigua szigetére. A hivatalos óceánátkelésnél ugyanis a végcélt egy karibi szigetnek kell jelentenie. No, de ne vágjunk elébe.

Hatalmas volt a hajóforgalom

– Minden a tervek szerint történt, december 11-én elindultam Lagosból. Jó ideig hatalmas hajóforgalom közepette kellett eveznem, hiszen a Gibraltári-szoroson keresztül mennek be és ki a hajók a Földközi-tengerre az óceánról, de a folyamatos készenlétnek köszönhetően semmi probléma nem adódott. Több evezős úgy halad, hogy két-három órát eveznek, ugyanennyit pihennek, majd újra az evezők mögé ülnek.

– A bioritmuson ezt nem tette lehetővé, én napkeltétől napnyugtáig, plusz még egy órát eveztem. Óránkét öt percet pihentem, illetve az ebéd idejére is letettem az evezőket. Egyébként kedvező áramlásnál és szélben akár 80–120 kilométert is meg lehet így tenni egy nap alatt. Éjjel az evezőket kikötöttem, nehogy a vízbe essenek.

– Egy ideig minden a terv szerint ment, aztán jött a napokig tartó szembeszél – folytatta az izgalmas úti beszámolót Orha József. – Ebben lehetetlen volt evezni, előrejutni. Így történhetett meg, hogy a GPS-koordináták alapján jó ideig csak azért eveztem, hogy a már korábban elért pozícióba eljussak, mert főként éjjelente nagyon visszasodródtam. Emiatt a tervezett 1500 kilométer helyett 2100-at evezve, húsz nap késéssel értem Las Palmasba.

– Sajnos, ez azt is jelentette: le kellett tennem arról, hogy belevágjak a további óceán átevezésbe. Nem fizikálisan vagy mentálisan volt probléma, a hajó is pár nap alatt készen lett volna a folytatásra. Az idő jelentette a legnagyobb problémát. A karibi térségben decembertől áprilisig lehet biztonságosan hajózni evezéssel. Ezt követően jönnek az olyan viharos időszakok, amelyek életveszélyessé és szinte lehetetlenné teszik az evezést. Nem akartam kockáztatni, ezért a halasztás mellett döntöttem, és Las Palmasban a kikötés után két nappal, január 28-án hazatértem Nyíregyházára.

A hajó Las Palmasban maradt, Orha József pedig az idén decemberben folytatja és száll majd újra vízre. Addig marad a múlt évihez hasonló fizikai felkészülés.

Az Atlanti-óceánon eltöltött negyvenhárom nap élmények sokaságát hozta, néhány kellemetlennel. Fénykép árulkodik arról, hogy az evező milyen kérgessé tette a tenyerét, szerencsére ez már a múlté. A Spartant úgy építették meg, hogy amennyiben felborul, akkor a tőkesúly elhelyezése miatt visszaáll, mint egy kelj­feljancsi.

– Szerencsére ilyen nem történt. Voltak kellemetlen pillanatok, amikor a három–négy méteres, tarajos hullámok mintegy hatvan fokban döntötték meg a hajót. Az elsőnél természetesen nagyon megijedtem, aztán kitapasztaltam, hogy 35 csomós szélben (70 km/h) ezek a hullámok még nem fordítják át a hajót. Ettől kicsit nyugodtabb lettem, de azért ebéd vagy alvás közben nagy felfordulást tudott okozni egy ilyen hullám – emlékezett vissza a veszélyekre a hajós.

Kötelező a biztosítókötél

Az aranyszabály az lehet: köldökzsinór a hajóval, hiszen egy vízbeesés és elsodródás a hajótól tragikus lehet. József állandóan hozzá volt kapcsolva egy biztosítókötélhez, amit sikerült megszoknia és különösebben nem akadályozta semmiben se. A vízbe egyszer ment, amikor a hajó alját megtisztította a rátapadt kagylószerű élőlényektől, mert azok nagyon le tudják lassítani a hajókat. Természetesen ekkor is rajta volt a biztosítókötél.

Sztorik sokaságát mesélte, vég nélkül sorolhatnánk az érdekes és izgalmas történeteket. Nagyon megijedt, amikor éjjel arra ébredt, hogy a kabinba bevilágít egy hatalmas reflektor, ami egy melléforduló teherhajótól eredt. A Spartan figyelemfelkeltő narancssárga színű, egy arra járó teherhajó pedig észrevette. Mivel több esetben sem tudták, hogy mentőcsónak-e, esetleg vannak-e benne emberek, többször is megközelítették. Ilyenkor József jelzett, hogy minden rendben van, így ezek a hajók folytatták útjukat. Sok hajó üdvözölte.

Delfinek, cápák, medúzák

Csodás látványt nyújtottak a napfelkelték és a napnyugták, kétszer delfinek úsztak el a Spartan mellett. A vízben a legnagyobb veszélyt a cápák, illetve még inkább a medúzák jelentették volna. Utóbbiak csípése komoly gondot okozhat, több fajé halálos is. József felszerelésében azért kapott helyet például atropin­injekció is. Szerencsére, mindenféle baj elkerülte a bátor hajóst.

Az óceán átevezés, a napi negyven–ötven, esetleg nyolcvan kilométer megtétele komoly fizikai felkészülést kíván. Ettől nagyobb kihívás a magány legyőzése, a nyomasztó érzés, hogy az ember csak önmagára számíthat, ha bajba kerül.

– Elindulás előtt ugyan társaságban is jól éreztem magam, bár szerettem inkább egyedül lenni. De ez még nekem is kemény volt. Elsősorban nem azért, mert fizikálisan vagy egyedül, és mondjuk nincs kihez szólni. Utóbbi legyőzéséhez ott volt a napi kapcsolat az itthoniakkal műholdas telefonnal. Inkább azt nehéz feldolgozni, hogy mindenben magadra vagy utalva, bármilyen problémát egyedül kell megoldanod, nincs a közelben segítség.

– A műholdas telefon ugyan valami biztonságérzetet adhat, ám sokat nem ér, ha tudod, hogy pillanatok alatt előállhat olyan helyzet, amire ugyan fel lehet készülni, ám a megoldást akkor kell rögtönözni. Egy ütközés utáni vízbetörés, vagy egy műszaki probléma azonnali, visszavonhatatlan döntést kíván az óceánon. Az ember tudatalattijában folyton ott vannak ezek a gondolatok, de uralkodni kell rajtuk.

– Amikor például megtapasztaltam, hogy bizonyos szélerősségnél milyen magas hullámok vannak, és hogy azok még nem okozhatnak gondot, akkor nyugodtabb lettem. Minden kisebb probléma legyőzése, megoldása erősíti odakinn az embert mentálisan. Erre a szárazföldön leginkább talán a hosszútávfutással lehet felkészülni. Ott adódik olyan, hogy amikor már szinte nincs erőd, sajog, fáj mindened, akkor sem adod fel, futsz tovább, hogy végül teljesítsd a terved és célba érj – így József.

- Mán László -

Kérdések – válaszok

Miért ezen az útvonalon kell evezni?

– Azért, mert az Atlanti-óceánon az áramlatok ezt az utat teszik lehetővé nyugati irányba. Ha keletről nyugatra, tehát visszafelé akarunk jönni, Kanadából kell indulni és Angliába lehet megérkezni. Az Atlanti-óceánon ilyen irányú áramlatok és uralkodó széljárások vannak.

Hol és hogyan alszik, mit eszik és iszik az evezős?

– A hajó elülső kabinjában van kialakítva a zárt kabin, ahol az evezős pihenni tud. Ilyenkor a hajó sodródik az óceánon, mivel akár 2 km-es mélység is lehet a hajó alatt, így lehorgonyozni nem tud. Olyan élelmiszereket lehet elvinni ilyenkor, amelyeket nem kell melegíteni, sem hűteni. Például puffasztott rizs, kétszersült, fehérjeporok, konzervek, befőttek, vitaminok, csokoládék, energiaszeletek, müzli, stb. A vizet tengervízből állítja elő egy speciális készülék, de probléma esetére vésztartalék van a hajón ásványvízből. Az élelmiszerekből is pakolunk tartalékot. Ha a vízkészítő is elromlik és a tartalék víz is elfogyna, akkor vannak technikák a létfenntartáshoz szükséges víz összegyűjtésére.

Honnan volt energiája a hajónak?

– Napelemek biztosítják az energiát, több panellal is, melyek egymástól függetlenül vannak vezetékelve, több akkumulátorral. Ez táplálja a világítást és az elektromos eszközöket.

Mi történik, ha viharba kerül a hajó?

– Akkor a hajót egy „viharhorgonnyal” lehet fékezni a hullámok közt, ami kicsit stabilabbá teszi, mint a leszálló repülőkön lévő kis ernyő, csak ez itt vízbe van dobva és úgy fékezi a hajót, ráadásul a hullámokkal szembefordítja, így felborulni is kisebb eséllyel tud.

A Spartan

A szakma, vagyis a Nemzetközi Óceán Átevező Szövetség már most a kor leggyorsabb és legbiztonságosabb evezős hajójának nevezte. A hajó epoxi üvegszövet laminált, zárt cellás habszendvics-szerkezettel. Tíz zárt légkamrával, két méter merülésű tőkesúllyal, két kabinnal és a jelenkor összes navigációs-, biztonsági- és mentőfelszerelésével – mondta Rakonczay Gábor, a Spartan tervezője és építője.

A hajó építése tavaly júniusban kezdődött el és októberben fejeződött be. A Spartan nem tud elsüllyedni, mivel maga a héjszerkezet is úszik a vízen, illetve 10 légkamra teszi még biztonságosabbá. Ha vihar esetén felborítják a hullámok, akkor a tőkesúly miatt azonnal visszaáll eredeti helyzetébe. A súlya üresen 150 kg, komplett felszereléssel, ellátmánnyal 400 kg. Hossza: 6,9 m . Szélessége: 1,7 m. A hajótest elülső kabinja a hálókabin, az elektronikai és biztonsági felszerelések is itt kapnak helyet. A hátsó kabinban a mentőtutaj, az elektromos vízkészítő, az egészségügyi felszerelés, stb. kap helyet.