Dobásban legyünk nagyhatalom!

Interjú: Pars Krisztián olimpiai bajnok kalapácsvetővel.

Pars Krisztián megmutatta, milyen az, amikor repül a nehéz kalapács. A szombathelyi Dobó SE olimpiai bajnok kalapácsvetője nemcsak ott volt az NYVSC Tiszavasvári úti dobóbázisán, az 5. Nyírség Kupán, hanem versenyzett, és persze nyert is, ahogy azt tőle az idén és az utóbbi években megszokhattuk.

Nem győzte osztogatni az autogramokat, sorra állt oda a közös fotókhoz azokkal a fiatalokkal, akik egyszer majd az örökébe léphetnek. Öröm, hogy ilyen népes és lelkes a magyarországi dobószakág tábora?

Pars Krisztián: Látni kell, hogy az atlétikán belül egyedül a dobószakágban vehetjük fel a versenyt a világ legjobbjaival. Éppen ezért szükség van az ilyen versenyekre, no meg arra is, hogy még több pénz és fejlesztés áramoljon a dobóműhelyekbe. Ezek közül a szombathelyi, a veszprémi és a nyíregyházi jár az élen; utóbbinak a vezetője, Kerekes László nagyon jó barátom, megtiszteltetés, hogy meghívott, hogy itt lehetek és népszerűsíthetem a dobóatlétikát, azon belül is a kalapácsvetést.

Tavaly csak külső szemlélő volt. Ezúttal hogyan tudta a programjába illeszteni a Nyírség Kupát?

Pars Krisztián: A marrákesi Kontinentális Kupa miatt edzésben voltam, hogy mire leszek képes, nem tudom. (Pars Krisztiánnal a verseny előtt beszélgettünk, végül 79,30 métert dobott, nagyobbat, mint a marokkói versenyen – a szerző) Azt ugyanakkor fontosnak éreztem, hogy a fiatalok itt Nyíregyházán is láthassák, hogyan dobok, és hová lehet eljutni Magyarországról is.

Említette a három dobóbázist, amelynek jól ismeri a körülményeit. Járva a világot, ezeknek a műhelyeknek a felszereltsége, mennyire állja meg a helyét?

Pars Krisztián: Minden olyan eszközzel rendelkeznek, amelyek a dobó szakághoz szükségesek. A lényeg, legyen dobókör és háló, persze, az megint más kérdés, hogy hány embert képes befogadni egy-egy műhely. Nem lehet például száz versenyzőt kiküldeni egyetlen dobókörbe, de úgy gondolom, ez a három klub mindenütt a világban megállja a helyét. Ezt bizonyítják az eredményeik is, hiszen ezek az egyesületek az utóbbi időben neveltek olyan versenyzőket, akik világversenyen remek eredményeket értek el. Ez mindennél beszédesebb.

Ebben az évben Nyíregyházán versenyzett utoljára, így hát megvonható a 2014-es mérlege. Milyen esztendőt zárt?

Pars Krisztián: Minden év fantasztikus, amikor az ember megnyeri a fő versenyét, de azért ott van bennem, hogy az olimpia a fő cél, az ott megszerezhető aranyérmet semmi nem múlhatja felül. Az idei évem minden szempontból jól sikerült, leginkább pedig azért örülök, mert sikerült egyéni csúcsot dobnom. Nyolc éve próbálkozom ezzel, de mindig közbejött valami, leginkább sérülés, ami meggátolt ebben. Tavaly megoperálták a vállamat, a műtét jól sikerült, nem fájt semmim, így elérhetővé vált az új egyéni rekord. Emellett pedig az Európa-bajnokságra címvédőként érkeztem, ami mindig nagy terhet rak a sportolóra. Mindig nehezebb megvédeni a címet, mint megszerezni azt, de szerencsére Zürichben sikerült elviselni ezt a terhet. Arról pedig nem beszélve, mindig is vágytam arra, hogy egyéni csúccsal nyerjek egy világversenyen, és most ez is összejött.

KM-BT

A teljes interjú elolvasható a Kelet-Magyarország szeptember 25-ei számában.