Még szükség lehet a szívgyógyszerre...

A Nagyecsed, Csenger duó csak győzelem esetén reménykedhet a bentmaradásban. Noha egy-két kérdőjel kiegyenesedett, akad néhány megyei első osztályú csapat, amelynek háza táján még szívgyógyszer után kapkodnak. Na nem a nagykállóiak, akik az elmúlt vasárnap speciális módon, bár nem ágyban és párnák között, mindazonáltal a fotelben ülve értesülhettek róla: behúzták a bajnoki címet. Ehhez ,,csupán” annyi szükségeltetett, hogy kiszurkolják, a Cellspan-Balkány vereségét...

Ők tehát már megtették a magukét, más tészta, hogy hátra még nem dőlhetnek. Egyfelől, két fordulót még le kell tudni, másrészt – elméletileg – osztályozó vár a Gerliczki-legénységre. Ugyanakkor információnk szerint a keleti országrész megyei bajnokai nem tolonganak az NB III-as licencért, ennek híján pedig a párharcokat is felesleges megrendezni.

Mindez érzékenyen érintheti a bentmaradásért hajtó egyesületeket. Ha a Kálló nem vág bele az enbé hármas kalandba, kettő helyett három gárda kényszerül búcsúra. Ebben az esetben a táblázat végére visszacsúszó Sényő már menthetetlenül kipottyant, míg a tizenötödik Nagyecsed, és az éppen csak egy fokkal jobban álló Csenger sem sok jóban reménykedhet. Mindkét szatmári egylet számára csak a győzelem adhat némi esélyt az aktuális játéknapon: az Ecsed a már megkapaszkodott Tiszakanyárt fogadja, míg a Csenger feladata meglehetősen rázós, az éremre ácsingózó Balkány otthonában nem lesz egyszerű megkaparintani az életbevágóan fontos három pontot.

Eközben az egyaránt hazai pályán fellépő Dombrádnak, illetve a Szatmár Unió FC-nek akár a döntetlen is aranyat, helyesebben a kiesés megúszását jelentheti. Előbbi a tavasszal újfent prímán muzsikáló Tiszalök teljesítheti célját, míg utóbbinak némiképp rázósabb lecke jutott - a Nagykállóval szemben próbál kedvező eredményt kicsikarni.

Az előkelő pozíciókért hadakozó riválisok közül a Balkányt már megemlítettük. A pillanatnyilag harmadik Baktalórántházának az ibrányi túrán muszáj győzelemre játszani, akárcsak a negyedik Kemecsének: az Ádámszki-brigád annyival talán könnyebb a dolga, hogy saját katlanjában próbálhatja meg legyűrni a Nyírmadát.

29. forduló (kezdés: 17, ifi: 15): Szakvezetői várakozások

Szombat

Tuzsér (7.)–Sényő (16.)

Dancs Béla, tuzséri játékos-edző: – Nincs mese, győzni kell! Ki kell szolgálni közönségünket, de senki ne becsülje a sényői csapatot.

Rubóczki Tibor, sényői edző: – Az utolsó két meccsen egyetlen célunk lehet, a tisztes helytállás.

Kemecse (4.)–Nyírmada (6.)

Ádámszki Róbert, kemecsei játékos-edző: – Ebben a mai világban az utolsó hatzai mérkőzésünkön nem lehet más célunk, mint a győzelemben. Mindemellett remélem, még a dobogós helyezés is motiválja a fiúkat.

Szőke István, nyírmadai játékos-edző: – Annak ellenére, hogy a legutóbbi meccsen nem sikerült a győzelem, jó teljesítményben reménykedem, annál is inkább, mert már nyugodtan futballozhatunk.

Szatmár Unió FC (13.)–Nagykálló (1.)

Virovecz Pál, a SZUFC edzője: – Ahhoz, hogy biztosan legyen a bentmaradás, mindenképpen pontot kell szereznünk.

Jánóczki József, nagykállói elnökségi tag: – Bajnokcsapathoz méltón szeretnénk a gyarmati mérkőzésünket is győzelemmel zárni.

Vasárnap

Nyírgyulaj (8.)–Mándok (5.)

Lukács Tibor, nyírgyulaji edző: – A hazai pályától és szurkolóinktól győzelemmel szeretnénk búcsúzni, ráadásul az őszi vereségért is jó lenne visszavágni.

Csoma Dezső, mándoki edző: – Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy végre felépültek sérültjeink és nincs eltiltott játékosunk. Ilyen már régen volt... Szeretnénk megtartani az ötödik helyet, ehhez minimum egy pontot szerezni kell.

Dombrád (12.)–Tiszalök (10.)

Borza László, dombrádi edző: – Szeretnénk eredményesen búcsúzni a sok csatát megélt dombrádi pályától.

Kovács János, tiszalöki edző: – A bentmaradást kiharcoltuk. Ez nem azt jelenti, hogy idő előtt pihenőt fújunk. Szeretnénk minél jobb helyezést elérni, így a hétvégi mérkőzésre is teljes gőzzel készülünk. Nehéz feladatunk lesz, mert Dombrádnak minden megszerezhető pontra szüksége lehet, mindezek mellé jó szériában van, így izgalmas mérkőzés várható.

Cellspan-Balkány (2.)–Csenger (14.)

Dán Ferenc, balkányi játékos-edző: – Az szezon utolsó hazai mérkőzését játsszuk a Csenger ellen, szeretnénk győzelemmel búcsúzni lelkes közönségünktől. Úgy érzem, amit kitűztünk ebben az erős bajnokságban magunk elé, azt teljesítettük. A végére megfogyatkoztunk, de meg fogjuk oldani ezt a hátralévő két meccset. Ha mindkettőt megnyerjük, akkor nem kell számolgatni, miénk az ezüstérem. A Nagykállónak pedig természetesen gratulálok a bajnoki címhez és sok sikert kívánok a továbbiakban!

Barcsay István, csengeri edző: – A remény hal meg utoljára. Amíg lehet, küzdünk, ezt diktálja a becsület.

Nagyecsed (15.)–Tiszakanyár (11.)

Ricsei Ferenc, nagyecsedi játékos-edző: – Számunkra olyan a bajnoki hajrá, mint egy kupasorozat. A múlt heti győzelmünkkel bejutottunk az elődöntőben, a Kanyár legyőzésével pedig szeretnénk az utolsó körben döntőt játszani a Csengerrel. Ennek megvalósulásához bizonyos bolygók és csillagok kedvező együttállására is szükségünk van.

Koskovits György, tiszakanyári játékos-edző: – Hosszú idő után sikerült mindkét csapatnak nyerni az elmúlt hét végén. A mutatott játékunk alapján bizakodó vagyok a mérkőzéssel kapcsolatban, szeretnénk mindenképpen legalább pontot szerezni.

Ibrány (9.)–Baktalórántháza (3.)

Móré Zoltán, ibrányi elnök: – Az utolsó hazai meccs következik ebben a bajnokságnban, a dobogóért harcoló Bakta ellen is szeretnénk kiszolgálni a mellettünk kitartó szurkolókat, éppen ezért, csak a három pont megszerzésére az elfogadható.

Illés László, baktalórántházi játékos-edző: – Célunk elérése érdekében vasárnap is a győzelem igényével lépünk pályára. Az Ibrányt fegyelmezett, masszív csapatnak tartom, ezért nem lesz könnyű dolgunk.

KM-KT