2014.05.20. 11:41
Csúnya lenne már elrontani
A Nagykállót egy hajszál választja el a bajnoki cím megszerzésétől – a hét végén akár már ünnepelhet is.
A Nagykállót egy hajszál választja el a bajnoki cím megszerzésétől – a hét végén akár már ünnepelhet is.Benne van a pakliban, hogy a Tiszalök elleni fellépés nem lesz fáklyásmenet, de ezt alighanem már féllábon is megcsinálja a Nagykálló. A tabella tetején trónoló megyei első osztályú futballcsapat előnye – három fordulóval a szezon lecsengése előtt – nyolc pont, aminek elherdálása istencsapással érne fel. Ebben az esetben nem is érdemelne jobbat...
Vagyis a kállóiaknak három dobásuk maradt arra, hogy bevasalják a bajnoki aranyat: a Tisza-parti túra után a sorozatban bakizó, a szakadék szélén táncoló Szatmár Unió otthonában lesz jelenésük, míg zárásként az ugyancsak a megkapaszkodásért hajtó Dombrádot fogadják. Nos, finoman szólva sem tűnik úgy, hogy a feladat meghaladja tudásukat. Elvégre akár két döntetlennel is minden vitás kérdést lerendezhetnek. De lehet még ennyi sem szükséges... Az viszont biztos, a listavezető nem akar kockáztatni.
– Már Sényő elleni szombati meccs előtt is azt beszéltük, hogy a hátralévő négy meccset szeretnénk megnyerni, ebből egy már sikerült – taglalta Kiss Tamás, a Nagykálló középpályása, aki tavasszal, egyedüliként a keret tagjai közül valamennyi tavaszi összecsapáson kezdőként lépett pályára. – Tiszalökön sem egy pontra játszunk, de szó sincs arról, hogy elbíznánk magunkat. Annál is inkább, mert a hazaiak tavasszal szárnyalnak, jár nekik a tisztelet. Persze, jó lenne a meccs után ünnepelni, és utána már nyugodtan futballozni.
Kiss Tamás pályafutása Újfehértón indult, ott járta végig ranglétrát, majd a szép emlékű USE-Nagykállóval belekóstolt az NB III. légkörébe. Később Nyírbátorban fél évet húzott le, a Nagyecsedben újabb hat hónapot, két éve futballozik a Nagykállóban. A huszonhat éves labdarúgó a legutóbbi évadban bronzémet szerzett jelenlegi klubjával, amellyel idén fix, hogy előrébb lép...
– Az Újfehértóval már nyertem megyei első osztályú bajnokságot 2010-ben, de ezt nem lehet megunni – elmélkedett a frontember. – A csapatban jó néhány olyan társam van, aki viszont még nem ismeri ezt az érzést, remélem, már nem sokáig. Mondhatom, nagyon jó a közösséget alkotunk, egymást segítjük, különben nem tarthatnánk itt. Jó most Kállóban futballozni, és csúnya lenne innen elrontani az idényt.
KM-KT